Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)
1876
1876. 43 1876 : XV. t.-czikkben a bíróság előtti ügyek képviseletére vonatkozó intézkedések pótlásáról", mely elrendeli, hogy a végrehajtásnál előforduló igény- és elsőbbségi perekben, nemkülönben az ingatlanokra vezetendő biztosítási és kielégítési végrehajtásoknál az adóknak és illetékeknek a csődtömegek elleni bejelentésénél és érvényesítésénél a kir. adófelügyelőt annak megkeresésére a köztörvényhatósági tiszti ügyészek képviselik, kik az állam követeléseit ezen ügyekben az illetékes bíróságok előtt érvényesíteni kötelesek. Ezen intézkedés által a kormány s a törvényhozás el akarta érni azt, hogy a jogi ügyekben talán kevésbbé jártas, mindenesetre nem gyakorolt pénzügyi közegek helyett, jártas közegek védjék a kincstár érdekeit. A közadók kezelése. A keleti vasút ügyei 1870. óta az építési vállalkozó s a részvénytársaság közt keletkezett differencziák, ugy nemkülönben az állam beavatkozása által annyira bonyolultak, hogy 1872. évben a társulat az építkezést egyáltalában folytatni, az állam közvetlen segélyezése nélkül, nem tudta, sőt ujabb törekvései és kölcsönfelvételei Vitán is abba a helyzetbe jutott, hogy teljesen tehetetlenné vált. A keleti vasútnál mutatkozó bonyodalmak a kormányt támadó ellenzéknek s főkép az ellenzéki sajtónak elég anyagot nyújtottak a leghevesebb megtámadásokra, ugy hogy az 1873. évi költségvetés tárgyalásakor Tisza Lajos közmunka- és közlekedési minister czélszerünek látta kijelenteni, hogy a kormány a keleti vasút ügyét a törvényhozás elé fogja terjeszteni; a képviselőház pedig Helfy Ignácz javaslatára, utasította a pénzügyi és vasúti bizottságokat, hogy a keleti vasút ügyét vegyék vizsgálat alá és ez alkalommal a társulat eredetére és első megalakulására is terjeszszék ki figyelmüket, Ezen előzmények után 1873. junius 20-án Tisza Lajos közlekedési minister a ház elé terjesztette „a közmunka- és közlekedési és pénzügyi ministerek együttes jelentését a keleti vasút ügyének állásáról", mely mellékleteivel együtt az országgyűlési irományokban 169 lapra terjed. A ministerium e jelentésében a keleti vasuttársulat ügyét teljesen reménytelennek tünteti föl. Nem vizsgálva, ki okozta ezt az állapotot, a jelentés két körülményt constatál. A keleti vasút.