Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1886

548 1886. Az államszámvi vöszék a zárszámadás berendezéséről. „A harmadik hasábban „Együtt" tételeukint kimutatják a mult évi hátralékot, és a folyó évi előírást, illetve utalványozást, azaz, az államnak az év folyamán megállapított tartozását, illetve követelését; az utolsóban ugyanazt az év végén." „A költségvetési törvények végrehajtásának kezeléseiből (valódi és átmeneti) eredő hátralékot az év elején és végén a részletezések fejezetek szerint átteszik a III. Részbe (állami leltár) míg az átfutó kezelésből eredő pénztári eredményt és hátralékot az év elején és végén nemük szerint a II. Részbe (átfutó kezelés), a honnan a hátralékok az év elején és végén sommásan szintén az állami leltárba jutnak." „A részletezések második, a költségvetési törvény végrehajtására nézve legfontosabb hasábja : a folyó évi utalványozás, bevételeknél az előírás, magában foglalja teljesen elkülönítve a mult évi hátralékoktól mindazt, a mit a kormány azon tételre (rovatra) a költségvetési év végéig (január 1. 1886. — márczius 31. 1887.) és kizárólag csakis a költségvetési évet, illetőleg kitízetendőül utalványozott (beíizetendőiil előirt) és a tételek épen azon rovatokká, czimekké, fejezetekké alakitva mennek át a kormány részletes előirányzataiból a költségvetési törvénybe, még pedig azon okból, hogy a költségvetési törvény ugyanazon rovataival, czimeivel, fejezeteivel, mint azokkal teljesen egy alapon állók, az 1880: LXYI. törv.-czikk 25. §-nak rendeletéhez képest összehasonlittassauak s megállapítván akkép a a kezelés kedvező vagy kedvezőtlen eredményét, a kormány felelősségének érvényesítését lehetővé tegyék. A költségvetésre kiható törvények végrehajtásából folyó eredményeknek zárszámadását teljeseu és önállóan az I. Rész képezi." „A részletezések negyedik hasábjában fölvett tényleges eredmények végre átvitetnek az I. Rész harmadik hasábjába (tényleges bevétel, illetve kiadás) az eredményekben azonban a legtöbb rovatnál nemcsak a folyó évet megillető tényleges bevételek, illetve kiadások, de a mult évi hátralékok, azaz oly öszszegek is foglaltatnak, melyeket a kormány a mult évre kifizetendőül a mult költségvetési évben már kiutalványozott (befizetendőül előirt), azokért a törvényhozás előtt meg is felelt, de a naptári év végéig ki nem tizetett, illetőleg minthogy a költségvetési év a naptári évnél három hóval hosszabb, ki sem fizethetett. és a mely lényeges különbségnek tulajdonítandó az, hogy