Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1886

1886. 549 habár a pénztári kezelés, nagy fontosságánál fogva épen azon rovatokká, cziniekké, fejezetekké alakítva megy is át az I. Rész harmadik hasábjába, mint a melyekkel a költségvetési évet kizárólag megillető utalványozás (előírás) annak második hasábja, ott a törvénynyel, mint azzal nem egy alapon álló, össze nem hasonlittatik." „Ami már a mérlegeket illeti, azok az eddig használt alapelvek fentartása mellett, az idén először ujabb s remélhetni véljük — könnyebben áttekinthető alakot nyertek és a zárszám­adás IV. részében jelentkezvén, saját rendeltetéséhez képest veszi fel magába mindenik a zárszámadás többi részében elszór­tan fekvő őt megillető elemeket; még pedig: „az I. Résznek az előírásra, illetőleg az utalványozásra vonatkozó összes eredményei, továbbá a III. Részből a kötvény­kezelésnél, az állami adósságoknál, a követeléseknél mutatkozó nyereségek és veszteségek, valamint egyéb vagyongyarapodások, apadások átmennek a „Jövedelmi mérlegbe", kitüntetésére annak, hogy a költségvetési év jövedelemmel záratott-e le, vagy hiánynyal ? „a zárszámadás I., II. Részeinek tényleges pénztári ered­ményei és a III. Részből a pénztári maradvány az év elején és végén átvitetnek a „Pénztári mérlegbe", kitüntetése végett annak, hogy a költségvetési évben a költségvetési törvények végrehajtásából folyó kezelésnél (valódi és átmeneti) és az átfutó kezelésnél külön-külön mennyi folyt be tényleg, mennyi adatott ki ? és hogy a mult évről áthozott pénztári maradvány fogyott-e vagy szaporodott és mennyivel ? Végül a zárszámadás III. Részében (állami leltár) az év elejére és végére kimutatott ingó és ingatlan értékek, készpén­zek, értékpapirkészletek, követelések készpénzben és értékpapí­rokban, valamint a cselekvő hátrálékok áthozatnak a „Vagyon­mérleg" „vagyon" lapjára, ellenben az adósságok, állami tarto­zások értékpapírokban és a terhelő hátrálékok annak „teher" lapjára. A vagyonmérlegnek rendeltetése: megállapítani, hogy a költségvetési év vagyonszaporodással záratott-e le, avagy vagyon­fogvatkozással ? ellenőrzi egyszersmind a jövedelmi mérleg helyes­ségét, és végeredményében teljesen egyeznie kell azzal." „Összefoglalva a mérlegekre mondottakat: a) a költség­vetési törvények végrehajtásából folyó kezelés előírásának, illetve Az államszám­vevó'szék a zár­számadás beren dezéséró'l.

Next

/
Thumbnails
Contents