Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1885

1S85. 519 biztosításáról elrendeli, hogy a Rába folyó szabályozása Sárvártól Győrig, a Rábcza folyó szabályozása Beő-Sárkánytól Győrig, a hansági csatorna kiásása Pomogytól a Rábczáig, a Marczal folyó végszakaszának rendezése, valamint az ezen munkálatokkal szoros kapcsolatban álló belviz-csatornázások és a kis Duna partján az ártér széléig szükséges védtöltések kiépitése legfölebb hat év alatt 6,600.000 frt összeg erejéig és Győr város és Győrsziget község árviz ellen való biztosítása legfölebb 1885. év végéig 426.000 frt erejéig a közlekedési minister által eszközlendő. A 7,026.000 frt eífectiv szükséglet fedezésére a pénzügyminister kölcsönt vehet föl. A kölcsön időszaki kamatainak fedezésére a Rábaszabályozási társulat érdekeltjei évenkint és katasteri holdankint a három első évben 15 kr, az építkezés többi éveiben 25 kr átlagösszeget fizetnek. Az ezen hozzájárulás által nem fedezett részt az államkincstár viseli. A munkálatok befejezését követő évtől kezdve a kölcsön kamatait és törlesztési járulékait kizárólag az érdekeltség viseli. A Győr város és Győrsziget község védelmi munkáira eső kölcsönrész törlesztéséhez a munkálatok befejezését és az építmények átadását követő évtől kezdve minden egyes félévben előlegesen Győr város 34 éven át 2.250 frtot, Győrsziget község 30 éven át 400 frtot és Győr megye 24 éven át 400 forintot fizetnek; a többit az államkincstár viseli. — Az 1885 : XXI. t.-czikk a budapesti lánczhid megváltá• sáról szóló 1870 : XXX. t.-czikk módosításáról, tekintettel arra, hogy a hidakon szedett dijak módositása forgalmi szükséggé vált. elrendeli, hogy a péuzügyminister eltérőleg az 1870 : XXX. t.-czikk által jóváhagyott szerződés 2. b) pontjától, a hidvámszabályzatot rendeleti uton is szabályozhatja. Budapest fővárosának előleges beleegyezésével 1885. julius 1-től fogva hatályon kívül helyeztetik az emiitett egyezmény 2. c) pontjának azon része, mely szerint a kincstár Budapest fővárosnak a szabadalmi idő egész tartama alatt évenkint 24.000 forintot tartozik fizetni. Köteles leend ellenben az államkincstár, mihelyt a budapesti állami hidak és a lánczhid megváltott szabadalmából folyó összes tiszta jövedelem 650.000 forintot meghalad, a többletet A Rába és mellékfolyóinak szabályozása. A lánczhid vámdijai.