Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1885

520 1885. egy negyedik hid épitési költségének fedezésére szolgálandó töke alapítására fordítani, mely tőke a hid építése czéljából netán fölveendő kölcsön törlesztésére is igénybe fog vétetni. — Az államvasutak és gépgyár forgótokéje. A hitelügy a pénzügyi viszonyok rosszabbodása ezúttal egy nagyobb kölcsön felvételét követelte ; nevezetesen: Az 1885 : XX. t.-czikk a m. kir. államvasutak s ezek gépgyára, valamint a diósgyőri vas- és aczélgyár és a kincstári vasművek forgó tőkéjének beszerzéséről felhatalmazza a pénzügyministert, hogy a m. kir. államvasutak s ezek gépgyára, valamint a diósgyőri aczél- és vasgyár és a kincstári vasművek forgótőkéjének czimén eddig igénybe vett és ezentúl igénybe veendő összegek fedezésére 18,170.000 frtot 5%-kal osztrák értékben kamatozó adómentes papirjáradék-kötvények kibocsátása utján szerezzen be. Ezen hitelművelet keresztülviteléről és a befolyt összegek felhasználásáról az országgyűlésnek az 1885. évi zárszámadás utján jelentés teendő. Az ezen törvény javaslatának előterjesztésekor közölt indokolásban a pénzügyminister kifejti, hogy 1884. végével az államvasutak, valamint gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár az államtól 11' 2 millió forintot kaptak üzleti tőkéül előlegképen, még pedig költségvetési tétel hiányában, a pénztári készletekből. Minthogy azonban ily nagy összegek az államháztartásban állandóan nem nélkülözhetők, gondoskodni kell az állami üzemek forgótőkéjéről. Magánvasutak pályakilométerenkint 2.700 forintot vesznek igénybe forgótőkéül. A magyar állami vasutak számára csak 2.500 frt terveztetik, ami 4.268 kilométer pályánál 10,670.000 forintot tesz. Az állami gépgyár, a diósgyőri vas- és aczélgyár számára 3,500.000 frt forgótőke kell; végre a kincstári vasművek 4,100.000 frt forgótőkét igényelnek. A kormány ezen előterjesztését az ellenzék határozott rosszalással fogadta s benne nem látott mást, mint az addig palástolt, habár általuk mindig hangoztatott hiányoknak ismét palástolt módon való fedezését.