Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

236 1879. A kassa-oderbergi vasut ügye. országgyűlésen az ügy a képviselőházban tárgyalás alá nem kerülhetett. A társulat pénzügyi állapota időközben mindinkább kedvezőtlenebbé vált; egyrészt azért, mert a két állam a biztositás aránya iránt tisztába nem jővén, a megfelelő biztositási részösszeg nem lett kiutalványozva; s igy a társaság saját pénzintézetét volt kénytelen igénybe venni az utolsó szelvénybeváltásoknál; — de azonkivül másrészt az épitési vállalatnak 4,600.000 forint megszavazott kárpótlási összeget és az 1,350.000 frtra rugó beruházási függő kölcsönt is csak váltókkal tudta fedezni. A kassa-oderbergi vasúttársaság már 1873. évben jelentette be a kormánynak, hogy épitési vállalata jelentékeny több munkákért és beszámítható károsodásokért 8,664.727 frt erejéig kárpótlási igényt támasztott, még pedig oly czimeken, melyekért tulajdonkép az állam felel; ezen követeléseket egyezmény utján a társaság 4,600.000 frtra szállította le, és kérte a kormányt, hogy ezt az összeget megfelelő kölcsön fölvételével az üzleti számla terhére engedje meg elszámolni. A kormány 2,118.564 frtot figyelembe vehetőnek talált és az osztrák kormánynyal e végett tárgyalásokba bocsátkozott. Végre Péchy minister hosszabb alkudozások után 2,521.000 frttal állapította meg a kárpótlás összegét s egyúttal megegyezett az osztrák kormánynyal abban, hogy ezt a kárpótlási összeget egyedül a magyar kormány, illetőleg állam viseli. Ezzel szemben az osztrák kormány beleegyezett abba, hogy az állami biztositás az egyes államokon levő vasutak tiszta jövedelme szerint osztassék meg, ele e kamatbiztositásnál 1872. évtől kezdve az engedély lejártáig további évi 28.402 0. é, ezüst forintot vállalt magára, ami 69'2 árfolyamnál a kárpótlási összeg 500.000 írtjának felel meg. A törvényjavaslat ily tartalommal 1879. január 23-án újra lett előterjesztve s a képviselőház azt 1879. május 21-én tárgyalta. Az igy törvénynyé lett javaslat az 1879. XXXVIII. t.-cz. a „kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnovi vasut magyarországi részével való egyesítéséről" 1. §-ban tartalmazza a biztositási ügy megoldását. E szerint A kassa-oderbergi vasut részére az 1866. junius 26-án legfelsőbb helyről kiadott engedélyokirat 19., 20. és 21. §-ai alapján elvállalt állami biztositási teher, mely az 1867. évi junius 22-én kelt pótegyezmény VII. czikkelye szerint 2,948.390