Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

1879. 237 o. é. ezüst forint évi tiszta jövedelemben lett megállapítva az osztrák-magyar monarchia két államterülete közt, az 1867. XV. t.-cz. 7. §-ának részbeni végrehajtásául, de minden ebből a további végrehajtására vonható következtetés nélkül — oly módon osztatik meg, hogy az ezen engedély - okmányszerü biztositásnak 540.000 o. é. ezüst forintot tevő részlete a nevezett vasút osztrák vonal - része után a birodalmi tanácsban képviselt tartományok által vállaltatván el, a fenmaradó 2,408.390 o. é. frtnyi rés/összeg a magyar vonalrész után a magyar korona országainak terhére essék. A közös biztosítási teher ezen felosztása 1873. január 1 -tői veszi kezdetét, az 1872. évre azonban a közös biztosítási teher 2,771.748 o. é. ezüstforintban állapittatik meg, melyből az osztrák vonal terhére elfogadott 527.103 frt levonás után 2.244.645 frt esik a magyar vonal terhére. Végre az 1869., 1870. és 1871. éveket illetőleg a magyar kincstárt azon biztosítási részösszegek terhelik, melyek a magyar államterületen fokozatosan megnyílt egyes vonalszakaszokra nézve a mértföldes arány alapul vételével az 1867. junius 22-én kelt pótegyezményben meghatároztattak. A törvény 2. §-a rendelet útjára bizza az elkülönítendő számadások vitelének módját; mire nézve a miuister indokolásában már kijelentette, hogy a központi igazgatási költségek megosztásánál nemcsak a pálya hossza, de az egyik és másik vonal forgalma (vonalkilométerek) is s úgyszintén a menet, és vonatmozgósitási szolgálat költségeinek, valamint a kocsibéreknek megosztásánál nemcsak a forgalom, hanem a jövedelmezőség is számba vétetik. Különösen az engedélyokmányszerii biztositásnak azon részére nézve, mely a forgalmi eszközök tőkéjére esik, az állapíttatott meg, hogy azon vonal, mely a forgalmi eszközöket a mértföldes aránynál nagyobb mértékben veszi igénybe, a másik vonalat évről-évre e tényleges igénybevétel erejéig kárpótolja. A függő kölcsön ügye a kassa-oderbergi vasútnál következően fejlődött : — Az 1872. évről 1873-ra a vasút forgalma oly mérvben emelkedett, hogy a társaság az üzlet ellátásához szükséges anyagszereken kivül kénytelen volt forgalmi eszközeit szaporítani; és e czélia 1,350.000 frt függő kölcsönt vett föl. Gróf Zichy József közlekedési minister méltányosnak találta, hogy az A kassa-oderbergi vasút ügye.