Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

232 1879. A vágvölgyi vasút államosítása. A kassa-oderbergi vasút ügyei. A vasutak államosításában egy ujabb lépés történt az 1879: XXVII. t.-cz.-kel, mely a vágvölgyi vasút megvételéről intézkedik. A vágvölgyi vasút olyan pénzügyi helyzetbe jutott, hogy tulajdonosai azt eladni kénytelenek voltak. Az államra nézve, tekintettel a magyar állami vasutak északi vonalaira, nem lehetett közönyös, kinek a kezébe jut ez az egyelőre még csak zsákvonalat képző vasút, de miután kiépítése Zsolnáig bármikor bekövetkezhetett volna, ezáltal az északi vonalokra oly versenyző vasút létesülhetett, mely felette veszélyes lehetett volna. Igy pénzügyi és közgazdasági okok vezették a kormányt és a törvényhozást ezen 18 V

1

0 mértföld hosszú vonal megvételére, illetőleg az 1879 február 17-én kelt szerződés jóváhagyására. Az állam a vasutat 6,988.000 frton vette meg. Ez összegből 5,888.000 frtot az első osztrák takarékpénztárnak 10 év alatt 20 féléves részletekben, és pedig 19 részletet 300.000 frttal és a huszadikat 188.000 frttal tőkében és 67

2 mindenkor fél évenkint a még fenmaradó tőke után előre fizetendő kamatokkal együtt, a szerződés törvény erejére emelte után 14 naptól kezdve (tehát 1879 május 29-től kezdve 14 nap) Bécsben tartozott fizetni. Breuner gróf, Enkevoerth Ágoston és gróf Endrődy Ferencznek pedig tartozott fizetni 1,100.000 frtot, mely összegből azonban levonandók a vágvölgyi vasuttársulat részére már tényleg kiszolgáltatott 221.000 frt előlegek és azoknak az első részletfizetés napjáig számitandó kikötött kamatai. Az első részlet a jóváhagyás után 14 nappal 300.000 frtban, a második részlet hat hónappal később ismét 300.000 frtban, s végre a fenmaradó részlet ismét hat hónap múlva 5°/

0-os kamattal együtt fizettettek. — A kassa - oderbergi vasút ügyei ez évben nyertek végre elintézést. A két államterületen elterülő vállalatok ügyeire nézve elvi állást már az 1867 : XV. t.-cz. 7. §. tartalmazott. Szerinte „Ami azon kötelezettségeket illeti, melyek a vasuttársulatokat illető, szerződésszerű biztositékokból származnak, ezeket a magyar korona országai és ő Felsége többi országai és királyságai közül azon fél viseli, a melynek területén feküszuek a vasutak, s ennek megfelelőleg azon visszafizetések is, melyek