Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

1 1879. 233 netalán valamely társulattól az eddigelé nyert előlegnek fejében járnak, ugyanazon országokat illetik." „A mindkét fél területén átvágó vasutakra, névszerint a déli-, az állam- és az épitendő kassa-oderbergi vonalokra, továbbá a dunagőzhajózási társaságra vonatkozólag külön egyezmény fog köttetni." Ezen határozat végrehajtása iránt a tárgyalások még 1868-ban indíttattak meg, de eredmény nélkül. A tárgyalások a kassa-oderbergi, az állami és a déli vasutak, valamint a dunagőzhajózási társulatra irányultak. Az álláspontok ellentétessége akkor nem volt kiegyenlithető. A magyar kormány ugyanis azt kivánta, hogy a biztosítási teher továbbra is megosztatlanul maradjon s ehhez képest a biztosított jövedelemben, illetőleg tiszta jövedelemben netán mutatkozó hiányhoz mindkét állam évről-évre a saját területén fekvő pálya mérföldek arányában járuljon; — ellenben az osztrák kormány az engedélyszerü biztosítási tehernek egyszersmindenkorra való megosztását kivánta azzal, hogy minden állam csakis a saját területén évről-évre netán felmerült jövedelmi hiányt fedezze. Valamennyi vállalatra nem lehetett tehát elvi alapon megegyezésre jutni, ennélfogva czélszeriibbnek mutatkozott a kezelést az egyes vállalatokra nézve külön tisztába hozni. A Dunagőzhajótársulat ügye az 1871 : XIV. t.-cz. által nvert elintézést. A déli vasut ügye kapcsolatba hozatott az olasz vonalok eladásával. Az államvasutaknál a kamatbiztositás kérdése pedig nem birt gyakorlati jelentőséggel. A kassa-oderbergi vasútra nézve a kérdés az 1869., 1870. és 1871. években szintén nem birt még gyakorlati fontossággal, mert a vonalok szakadozottan, hol egyik, hol másik államban nyíltak meg; az ezen vonalokra esedékes és az 1867. julius 22. pótegyezményben megállapított biztosítási részletösszegek természetszerűleg csak azon államot terhelhették, a melynek területén az illető vonalok tényleg a közforgalomnak átadattak. Miután pedig a vonalok éppen a két végpontról, t. i. Kassáról és Oderbergről nyíltak meg, addig, mig a vonalrészek összetalálkoztak, a magyar és osztrák területeken megnyílt vonalok bevételei és kiadásai úgyszólván a dolog természeténél fogva A kassa-oderbergi vasutügyek.