Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

1879. •225 kötelezettségének fedezésére, másfelől a pénzügyi helyzet gyökeres orvoslására szükségesek, kész az erre kellő eszközöket megszavazni oly kormánynak, mely e czél miként leendő elérése iránt határozott programot terjeszt elő, mely e czél felé öntudatosan s állhatatosan halad, s mely biztosítékot nyújt az iránt, hogy meg nem szavazott összegeket az ország terhére elkölteni nem fog s a megszavazottakat csakis a kitűzött czélra forditandja: — de a jelen kormánynak semminemű pénzügyi műveletek keresztülvitelére meghatalmazást nem ad, az általa előterjesztett törvényjavaslatot pedig, mint az alkotmányos rendszer ellen intézett merényletet, visszautasítja." A kisebbségi vélemény és Helfy határozati javaslata mellett gróf Lónyay Menyhért egy halasztási javaslatot terjesztett elő, mely szerint, „Tekintve, hogy a jelen törvényjavaslat oly tételek fedezetét is tárgyazza, melyek az országgyűlés, illetőleg a delegátiók elhatározása alá csak ezután fognak kerülni, és igy ma még fedezet tárgyát nem képezhetik; — tekintve, hogy ily meszszeható pénzügyi müveletek megszavazásába mindaddig megnyugvással nem bocsátkozhatik, mig a kormánynak az általános pénzügyi helyzetre és pénzügyeink gyökeres orvoslására vonatkozó nézeteit és terveit nem ismeri; — tekintve, hogy a kormány javaslatából nem vehető ki azon terhek mértéke, mely annak elfogadása által az adózók vállaira nehezedni fogna: — határozza el a képviselőház, hogy az előterjesztett törvényjavaslat tárgyalásába mindaddig nem bocsátkozik, mig a helyzetből szükségkép folyó fentebbi kívánalmaknak elégnem tétetik." Beszédében, melylyel javaslatát kisérte, egyenesen alkotmányellenesnek jelezte a kormány eljárását . . „Minden alkotmányos érzésű férfiúnak első kötelessége, hogy midőn valamely törvényt megszavazni készül, fontolja meg, hogy az formailag megegyezik-e az alkotmányosság követelményeivel ?" . . „a delegátiók vannak ugyan jogosítva közös költségek megszavazására. de a törvéríy egyenesen tiltja a delegátiók által még meg nem szavazott bármely költséget a magyar törvénybe fölvenni". De eltekintve ettől „a javaslat a kormánynak a jövőben követendő pénzügyi politikájának ismerete és megitélése nélkül, nyugodt lélekkel tárgyalás és megszavazás alá sem bocsátható". Járadékkőlcsőiir MATLEKOVITS : Magyarurizág allumháztnrtaíának törtenete. II. 15