Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. II. kötet: 1893-ig (Budapest, 1894)

1879

226 1878. Járudékkölcsön. „Még soha sem láttam, sem hazánkban, sem más alkotmányos államban egy törvényjavaslatot, mely oly nagy discretionális hatalmat készül adni a kormány kezeibe egy ily nagv horderejű pénzügyi müvelet kivitelére, anélkül, hogy megállapítaná azon terhet, melyet általa a törvényhozás az adózókra vállal." A jelzálogos kölcsönre vonatkozólag pedig mondja: „igaza van a ministeriumnak, hogy ilymódu kölcsönök kedvezőbben köttethetnek, de ne feledje azt, hogy ha egyszer ezen lejtőre lép, ha ennek lehetőségét megengedi: ugy jövőre jelzálog vagy valamely más államvagyon elzálogosítása nélkül kölcsönt többé alig fog kapni". Február 7-én névszerinti szavazás döntött a törvényjavaslat sorsa felett, melynél 185 szavazattal 171 ellenében (távol volt 89), tehát 14 szavazattöbbséggel a törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Igy jött létre az 1879 : II. t.-cz. az 1879. évben szükséges hitelműveletekről, mely szerint: Az 1879. évben hitelműveletek utján következő állami kiadások fedezeudők: a) az 1874: XIV. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltására szükséges Összeg azon része, mely az 1878 : XXXV. t.-czikkben foglalt intézkedés után még fedezetlen; b) a kormány által a mult évekre beterjesztett és törvény által megállapítandó póthitelek; c) az 1878: IX. törv.-czikkben megszavazott rendkívüli hadiköltségen felül tényleg felmerült kiadási többletnek a magyar korona országaira eső része, azon összeg erejéig, mely a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok határozata alapján a törvényhozás által a költségvetésbe fel fog vétetni ; d) az 1879-ik évi államköltségvetésben mutatkozó hiány fedezésére szükséges összeg, miként az a törvényhozás által meg fog állapittatni; e) Bosznia és Herczegovina megszállásából származó költségek czimén, a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságok határozata alapján az 1879-ik évre egyelőre már megszavazott 20 millió forintnyi átalánynak, valamint az e czéln* ez évben még megszavazandó költségeknek a magyar korona országaira eső része. A hitelműveletek, melyek ezen kiadások fedezésére szolgálnak, aranyban számított 100 millió forinton túl nem terjedhetnek.