Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1871
1868. 321 A kibocsátandó elsőbbségi kötvények után 5% kamat és 4/ 5°/ 0 törlesztési hányad fejében 180.380 o. é. frt ezüstben akként biztosit az állam, hogy a lejáró kamatszelvények beváltására és a törlesztési hányad fedezésére szükséges összeget a pályának üzletbe tételéig az épitési alapból fedezi; a pályának üzletbe tétele után pedig első sorban annak az üzleti költségek levonása után fenmaradó tiszta jövedelme fordittatik e czélra, s amennyiben a tiszta jövedelem a biztositott összeget el nem érné, a hiányt az állam tartozik pótolni (6. §.) Az érdekelt iparosok és földbirtokosok a kamatbiztositásra nézve külön szerződést kötöttek a pénzügyministerrel, mely az 1870: XXXI. törvényczikkben foglaltakkal tökéletesen megegyezik (7. §.) Az 1871: XIV. t.-cz. „az epres-tarnowí vasút magyarországi részének kiépítése tárgyában" a bécsi Unió banknak jogot ad egy Eperjestől Kis-Szebenbenés Ovosznolyán át Tarnowra vezető mozdouyvasutnak Eperjestől egész az ország határszéléig terjedő részét kiépíteni és üzletben tartani. Mérföldenkiut 45.900 frt és a törlesztési hányad ezüstben biztosíttatik. A kamatbiztositás 4° 0-os előlegnek tekintendő. Az 1871: XXII. t.-cz. „a Zólyomtól Beszterczebányáig államköltségen építendő vasúti szárnyvonalról" a vasút építését állami költségen rendeli el. Gömöri iparvasutat. Eperjes-tarnowi vasút. Z >Iyom-l>eszterczebányai vasút. Fiume érdekében a magyar törvényhozás mindig előzékenységgel viseltetett. Nevezetesen az alkotmány visszaállítása után Fiume kikötője építésének kérdése már 1867. évben tanulmány tárgyává tétetett, midőn a vasutaknak Fiúméba vezetése volt czélba véve. A kormány terve szerint a vasúti indóház a kikötő mellett volt czélozva. A fiumeiek azonban azt a Fiumárához akarták tétetni, 1868. február 5-én egy Fiúméban tartott szakértekezleten belátták azonban, hogy a kormány terve czélszeriibb. Meg lévén állapítva a vasúti pályaudvar helye, most már a kikötő kiépítése is tervbe volt vehető. A kormány tervezetét Pascal által, a marseillei kikötő építésének vezetésével megbízott főmérnökkel átvizsgáltatta, s ennek alapján állapíttatta meg végleg a törvényhozás elé terjesztett épitési tervet. Ez a terv következő: Fiume kikötője. 21
