Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1869

156 1869. Általános jelentést a pénzügyi bizottság már azért sem tehetett, minthogy az országgyűlés még deczember folytán be volt fejezendő tárgyalásait és szétoszlott, s igy a képviselőház is kénytelen volt minél előbb, az egész pénzügyi állapot átte­kintése nélkül a részletek tárgyalásaihoz hozzálátni. Tényleg már november 11-én a ház elnöke a költségvetés tárgyalását napirendre is tűzi; pedig akkoráig csak egy része a költségvetéseknek volt a pénzügyi bizottság által előterjesztve. Midőn a ház elnöke a költségvetés tárgyalását kitiizé, azt fel­kiáltások: „az osztályokhoz" kisérték. A kifejlett vitában szót emelvén Bónis Sámuel, legalább is — tekintve az idő rövid­ségét — megkívánja, hogy a ház határozzon, hogy ezúttal az osztályok mellőzésével tárgyalni fog. Tisza Kálmán is szüksé­gesnek látja, hogy efölött a ház határozzon. Lónyay felfogása azonban egészen különböző volt, szerinte az ellen senkinek nem lehet észrevétele, hogy a pénzügyi bizottságnak beterjesztett jelentései azonnal tárgyalás alá vétessenek az osztályok mellő­zésével. Nem lehet pedig észrevétele azért, mert itt nem tör­vény alkotásáról van szó, s ha majd az egyes költségvetési tételek meg lesznek állapítva, a költségvetési törvényjavaslat úgyis a ház elé fog terjesztetni és miután akkor törvényalko­tásról lesz szó, alkalmuk lesz még az egyes osztályoknak is az egyes tételek iránt nyilatkozni. Ezt a felfogást Nyáry Pál nem osztja, de tekintve az idő rövidségét, ezen határozat ellen nincs észrevétele; de nem akarná elfogadni azon elvet jövőre m'zve, hogy hivatkozhassanak a ház mostani határozatára: mert a budget azon tárgy, mely legtöbb időt, legtöbb megfontolást, legtöbb combinatiót igényel. Ha az osztály nem azért van, hogy a tárgyakat előlegesen megfontolja, annak részleteibe ugyszólva belemélyedjen: akkor az osztályoknak ugyszólva nincs semmi jelentősége. Erre az elnök kimondja a határozatot következőleg: „A budgetet a ház közvetlenül fogja tárgyalni, de csak ezúttal, tekintve az idő rövidségét és a tárgy sürgősségét". A költségvetés tárgyalása tényleg 1868. november 12-én kezdődött meg. Mindenekelőtt Nyáry Pál emel szót, kifogást tesz, hogy a zárszámadások nincsenek előterjesztve; a költség­vetés ellen szól, mert tárgyalása lehetetlen, a mennyiben még a bevételekre vonatkozó rész elő sincs terjesztve; utal az idő rövidségére; kívánja, hogy jövőre a költségvetés az év elején A költségvetés általános tár­gyalása.

Next

/
Thumbnails
Contents