Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1869

18G9. 157 Részletes tár­gyalás. Átruházási jog. terjesztessék elő, s ha bele is megy ezúttal a költségvetés tár­gyalásába, ezt azzal a föntartással teszi, hogy jövőre ebből következtetés ne vonattassék. Ezen általános vitába illő beszéd után Somssieh Pál, a pénzügyi bizottság elnöke a királyi udvartartás, kabineti iroda és a ministerelnök költségeire vonatkozó bizottsági jelentés föl­olvasását kivánja, hogy a tárgyalás a rendszeres mederben foly­jon; a képviselőház tényleg — miután Bónis Sámuel, Tisza Kálmán és Simay Gergely még elvileg kijelentették, hogy a költségvetéshez általánosságban lehet szólani s ebbeli jogukat máskorra fimtartották — az egyes költségvetések részleteinek tárgyalásához fogott. Részletekben tárgyaltatott: 1868. november 12-én az u. u. kisebb tárczák (előadó Trefort Ágoston), november 12. és 13-án a vallás- és közoktatásügyi minis­terium (előadó báró Kemény Gábor), november 13. és 16-án az igazságügyi ministerium (előadó Kautz Gyula), november 14-én a beliigyministerium (előadó Zsedényi Ede), november 18-án a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium (előadó báró Kemény Gábor), november 21. és 23-án a közmunka- és közlekedésügyi ministerium (előadó Pulszky Ferencz), november 26-án a pénzügyi ministerium (előadó Kautz Gyula) költségvetése. Az á t r u b á z á s i jogra nézve a ministerelnökség költség­vetésénél b. S i m o nv i Lajos az átruházási jog jelentőségére utal; szerinte: „ha az átruházási jog megadatik, akkor az egyes téte­lek megállapítása nincsen hatáskörében a törvényhozásnak, akkor azok tárgyalása nem egyéb, mint fölösleges időpazarlás": mire határozatikig kimondatik, hogy csak ott van helye a virementnek, hol a ház különösen megengedi. A Felség személye körüli ministeriumnál a pénzügyi bizott­ság javaslatára határozatilag kimondja a ház, hogy „a nemesség és annak magasabb c z i m e i n e k adományozása tetemesen nagyobb dijak fizetésével terheltessék s hogy azok elengedésének csak ritka és kivételes esetekben lehet helye", továbbá „hogy a Bécsben levő országos levéltárnak Budapestre leendő A költségvetés általános tár­gyalása. Felség személye körüli ministe­rium.

Next

/
Thumbnails
Contents