Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1868. 359 5,799.210 frtnyi eltérés oka abban keresendő, hogy az 1872-ki költségvetésben következő fölöslegek: a szőlőváltságnál 725,322 forint, a sorsolási kölcsönnél 3,343.903 frt és a gömöri vasúti záloglevél-kölcsönnél 2,729.985 frt. mint 1872. évben igénybe nem veendők, kiadásba tétettek. A számvevőszék ezen összeállításánál egészen elhagyta a) a hitelműveleti kiadások közül mindazokat, melyek mint kiadások amúgy is valamelyik ministerium tárczájában egy izben már előfordulnak, b) az adóhátralékokból, bérleti hátralékokból, az ingó államvagyon értékesítéséből, államjavak eladásából, a földadó ideiglen régi hátralékaiból származó összegeket; mert azokat az 1872-ik év javára bevételeknek nem tekinthette, hanem mint a megelőző évek jövedelmeiből keletkezett, és már tényleg az állam tulajdonát képező vagyon folyósitásából eredő bevételek csak a költségvetési mérleg szerint mutatkozó hiány fedezete gyanánt tekinthetők, s mint ilyenek, a költségvetési törvénynek egy külön szakaszában jelölendők ki, magából a költségvetés keretéből azonban kihagyandók. A ministertauács a számvevőszéknek ezen pótjelentésére megtette észrevételeit, melyekben a számvevőszék felfogását erősen ostromolja. Nem ellenzi azt, hogy „beruházásokra" uj csoport nyittassék a költségvetésben. A „hitelmüveletekre" vonatkozólag a számvevőszék által fölállított azon elvre nézve, hogy e czim alá csak a kölcsönök felvételéből eredő, azaz az államadósságok szaporodását feltételező bevételek, és az államadósságok törlesztésére fordítandó kiadások vétessenek föl, a többi, a kölcsönök felhasználásából vagy kezeléséből eredő bevételek és kiadások pedig részint a rendes, részint a rendkívüli bevételek és kiadások közé soroztassanak: a ministertanács utal arra, hogy a képviselőház ezen csoport felállításánál egészen más czélt tűzött ki. „Szem előtt volt az a czél, hogy mindazon bevételek és kiadások, melyek a kölcsönök és egyéb államadósságoknak akár fölvételéből, akár fölhasználásából, törlesztéséből és kezeléséből erednek, szóval a bármi néven nevezendő adósságok összes kezelése, nemkülönben a tisztán pénztári műveletet képező bevételek és kiadások a budgettörvénynek egy külön részében összpontosítva legyenek kimutatva." A számvevőszéknek a hátralékok, ingó és ingatlan vagyon értékesítéséből stb. származó bevételekre vonatkozó az a nézete, A költségvetésbeosztása. A ministertanács észrevételei.