Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1872
356 1871. A költségvetés beosztása. Az 1872. évi költségvetés beosztására nézve nemcsak a pénzügyi bizottság jelentése, hanem az állami számvevőszék s a kormány is nyilatkozott. Az állami számvevőszék már az 1870-iki zárszámadások részletes jelentésében kiemelte, hogy a tételek csoportosításánál kötelezve van a költségvetési törvényhez alkalmazkodni; e kötelességét azonban ugy értelmezte, hogy a tételeknek elkülönítése van szorosan kötve az előirányzott tételek taglalásához, mig ellenben a sorrend, mely szerint a tételek csoportositandók, ezeknek számtani jelentősége által iratik elő; s ezért a zárszámadásokban tényleg más csoportosítást is vett föl. Minthogy azonban több okból kívánatos, hogy az állami zárszámadás az állami költségvetéssel e tekintetben teljes összhangzásban álljon, i már 1871. május hóban fölkérte a ministeriumot, hogy az 1872-iki költségvetés kéziratát a kinyomatás előtt hozzá megküldje. A kinyomatásra fönmaradó időrövidség folytán mindazáltal az államszámvevőszék ebbeli kívánsága nem volt teljesíthető s igy az általa szükségeseknek tetsző változtatások az 1872-iki költségvetésben még érvényre nem juthattak. Ez okból az állami számvevőszék a költségvetésre vonatkozó változtatások iránt külön előterjesztést tett. Ezen 1871. november 14-én kelt „az állami számvevőszéknek az 1870-ik évi államháztartásról stb. előterjesztett részletes jelentését kiegészítő pótjelentése az 1872. évi állami költségvetés némely tételeinek más csoportokba való beosztása i iránt" czimti okirat a ministertanács reá vonatkozó észrevételeivel együtt csak 1872. márczius 4-én lett a képviselőház elé : terjesztve s igy természetesen az 1872-iki költségvetés összeállításánál már nein volt használható. Ezen okiratában az állami számvevőszék igy szól: „az állami költségvetésnek czélja azon kiviil, hogy a kormány hatáskörének bizonyos át nem hágható határokat szab, különösen constatálni, vájjon az állam egy évi jövedelmei és szükségletei között meg van-e a kivánt egyensúly ? és ha nincsen, a mutat- ; kozó hiánynak rendkívüli forrásokból való fedezéséről gondoskodni. ,j Ily rendkívüli forrásokból meritettnek tekintendők mindazon bevé-jj telek, melyek nem a folyó évi jövedelmekből származnak, tehát különösen az adó- és bérleti hátralékok fejében reménylett bevé-ji telek is. Ebből kifolyólag az állami költségvetésben csak a
