Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1872. 357 folyó évi jövedelmek és a folyó évi szükségletek állíthatók egymással szembe, és mindenekelőtt e két tényező egybevetése által a jövedelmi fölösleg vagy hiány tisztán kimutatandó; mig a netán mutatkozó hiány fedezésetil szolgáló bevételek a költségvetési törvénynek egy külön szakaszában — tehát a költségvetési mérlegen kivül — lennének felsorolandók, mert ezen utóbbi összegek csak a pénztári hiány kiegyenlítésére szolgálhatnak és a jövedelmi hiányon mit sem változtathatnak. A rendes és rendkívüli bevételek és kiadások elkülönítésére nézve az irányadó: vájjon a bevétel vagy a kiadás folytonos, azaz évenkint, akár előre meghatározott, akár változó összegben ismétlődő-e, vagy pedig időleges, azaz csak egyszer mindenkorra vétetik-e fel, vagy ha többször előfordulhat is, de bizonytalan eshetőségektől füge. A folytonos bevételek és kiadások rendesek, az időleges bevételek és kiadások rendkívüliek ; mindazáltal oly határozott íöltétel alatt, hogy ugy a rendeseknél, mint rendkívülieknél csak valóságos jövedelmek, és valóságos költségek jöhetnek számításba, ugy, hogy a rendes és rendkivüli bevételek és kiadások mérlege a rendes és rendkivüli, valamint az összes jövedelmi fölösleget, illetőleg hiányt ugyanazon elvek szerint tüntesse elő, miként ez a kettős rendszer szerint vezetett állami főkönyvben és a zárszámadásban történik. A többi állami bevételek és kiadások, melyek jövedelemnek, illetőleg költségnek nem tekinthetők, mindamellett azonban az állami költségvetés kiegészítő részét képezik, következő három csoportra beosztandók: — 1. az ingatlan államvagyonnál beruházásokra fordított kiadások, és az ingatlan államvagyon eladásából folyó bevételek, melyeknek mérlege az ingatlan vagyon gyarapodását vagy fogyatkozását, és egyszersmind az ebbeli bevételi fölösleget, illetőleg túlkiadást mutatja; — 2. a kölcsönök fölvételéből származó hitelműveleti bevételek, és az állami adósságok törlesztésére fordított hitelműveleti kiadások, melyeknek mérlege az állami adósságok növekedését, illetőleg apasztását, egyúttal pedig az ebbeli bevételi és kiadási többletet is előtünteti; — 3. az átfutó bevételek és kiadások, melyekhez az idegen pénzek és előlegek tartoznak, a mennyiben ilyenek a költségvetésben előfordulnak. Az ezeknek mérlegében mutatkozó bevételi vagy kiadási többlet egyúttal az állami tartozások vagy követelések álladékát is emeli vagy apasztja. A költségvetés beosztása. 1