Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1872. részéről sem tartja czélszeriinek, ha a ministeri számvevőségek számviteli módja és ügyviteli és kezelési eljárása az egész állami számvitel rendszerétől elkülönitve szabályoztatnék. A bizott­ság annál is inkább megnyugvást talál ebben, mert felteszi, hogy az állami számszék az időközben tapasztalt hiányok orvos­lása iránti lépéseket meg fogja tenni; ugyanazért a bizottság azon nézetben van, hogy azon fent érintett határozat, melyet a képviselőház a belügyminister 1870. év költségvetésének tárgyalása alatt, s igy az 1870: XVIII. t.-cz. keletkezte előtt hozott és 1871-ben csak megújított, azon magyarázat mellett tartassák fenn, hogy az abban érintett feladat az 1870: XVIII. t.-cz. alapján, az egész államszámviteli rendszer megállapítása iránt előterjesztendő törvényjavaslat által lesz megoldandó". Általánosságban a pénzügyi bizottság javaslata alapján, még a következő határozatokat hozta a képviselőház: Utasittatik a ministerium, hogy a közös hadügyministerrel a pesti katonai épületeknek átengedése iránt egy részletesen kidolgozott tervet terjeszszen a képviselőház elé. Végül a képviselőház kiküld egy bizottságot, mely javas­latot készitsen arra nézve, hogy a törvényeknek teljesen pontos és hiteles szövegezése és egészen hibátlan szövegben közzététele czéljából, a törvényjavaslatoknak szentesítés alá terjesztésének módja mikép szabályoztassék. Ezen alkalommal Irányi Dániel a tisztviselők szol­gálatának rendben tartására a következő határozati javaslatot adta be: „Utasítsa a képviselőház a ministeriumot: 1. hogy egy közigazgatási törvénykönyvet szerkeszszen és terjeszszen elő az országgyűlésnek; 2. hogy az állami hivataloknak — kivéve a felsőbbeket — versenyvizsga, illetőleg pályázat utján való betöltése iránt törvényjavaslatot készitsen és nyújtson be; 3. hogy az egyes ministerek a költségvetéssel együtt, az évi ügyforgalomról kimutatást terjeszszenek elő, mely az iktató­hivatalba érkezett ügydarabok számán kiviil, azoknak az egyes ügyosztályok közti felosztását, továbbá az elintézettek számát is feltüntesse, megkülönböztetvén a közbeszóló határozattól az érdemlegest" — a javaslatot azonban a ház el nem fogadta. A részletes tárgyalás a következőleg folyt le; tárgyaltatott: Pesti katonai épületek. Törvények hite­les szövege. Tisztviselői pragmatica. Részletek tárgya­lása.

Next

/
Thumbnails
Contents