Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

342 1871. Átalános határozatok. Állami számvite'. valóságos bizalmi szavazat, De a költségvetésnek oly módoni megállapítása, hogy a ministerium a szerint az állam pénzügyeit számadás mellett kezelje: az államháztartás elutasithatlan igényei által követelt kényszerűség szüleménye és egyáltalában nem bizalmi tény a kormányon levő ministerium iránt. Mert a költségvetés nem a ministeriumé, hanem az országé; a költségvetés irányadó lesz nemcsak a jelenleg kormányon levő ministeriumra nézve, hanem irányadó lesz azon más ministeriumra nézve is, mely meglehet egészen különböző elemekből alakulva a jövő év folyamában netalán a mostani ministerium helyébe lép". A költségvetés általánosságban deczember 6-án névszerinti szavazással fogadtatott el, még pedig 225 szavazattal, 40 ellenében (távol volt 15S). Az általános vita befejeztével még ugyanabban az ülésben, az általános jelentés egyes javaslatainak tárgyalásaihoz fogott a képviselőház. A határőrvidék költségei ezúttal először jelenvén meg a magyar költségvetésben, a pénzügyi bizottság a kormány előterjesztése szerint, részletek helyett átalányt vélt megszavazandónak. A tárgyalás e pontra nézve mindazáltal ellialasztatott, illetőleg függőben tartatott, mert gróf Lónyay Menyhért ministerelnök a határőrvidéket illetőleg irásos jelentésnek és nyilatkozatnak benyújtását helyezte kilátásba. A legközelebbi ülésben (deczember 7.) az általános jelentésben kiemelt óhajtások mind el lettek fogadva; ismét a nyugdijakra, a számvitelre, a tanintézeteknek a közoktatási minister hatásköre alá rendelésére (tehát az előbbi évek határozatainak föntartására) vonatkoznak a határozatok. Az állami számvitelre vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentésében a következőket emliti föl: „Az államszámszék elnöke az eziránt hozzá intézett kérdésre azon választ adta, hogy a képviselőház által kötelességévé tett javaslattételt azon feladattal együtt véli legczélszerübben megoldhatónak, melyet az 1870: XVIII. t.-cz. tlizött eléje, midőn megrendelte, hogy két év alatt törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé az egész állami számvitel rendszerének szabályozásáról. A bizottság egyetért az állami számvevőszék elnökével és azt hiszi, hogy a számvitelrendszer megállapításának kérdése egészben és nem részenkint oldandó meg; a maga