Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1872

1868. 341 ezeknek kamatjai is már csak uj kölcsönök által fedezhetők és a hiányzatok (deficitek) évről-évre aggasztó mérvben növekednek; „mindezeknél fogva, mi a jelen kormány iránt bizalommal nem viseltethetvén s meggyőződve lévén, hogy e bizalmatlauság határozott kifejezése által a nemzet hasonlithatlanul nagyobb része érzelmeit tolmácsoljuk: — ezen kormánynak semmiféle költséget sem szavazunk meg s tisztelettel kérjük a házat, mondja ki határozati lag, hogy a kormány által benyújtott költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja." 1871. deczember 5-én Miletics Svetozár a nemzetiségi pártok részéről szintén határozati javaslatot ad be. Mire Ghiczy Kálmán 1871. decz. 6-án a bizalom és a költségek megszavazásának kérdéséről szólva, mondja: „Az államháztartás költségei megállapítás és fedezet néikiil nem hagyathatnak, nemcsak azért, mert a közigazgatás rendes menetét megakasztani nem lehet, hanem azért is, mert hazánknak számos és pedig magánjogérvényü, szerződésszerű kötelezettsége és mi tagadás benne, terhes adósságai vannak. Ezen szerződésszerű kötelességek teljesítéséről, ezen adósságoknak és járulékaiknak pontos fizetéséről gondoskodnunk kell, s e részben a gondoskodás csak a költségvetés részletes tárgyalásánál történhetik meg. Ha tehát a ház a költségvetést részletes tárgyalásul el nem fogadná, akkor ez — ha nem is a ház szándéka szerint — de következményeiben annyit jelentene, mintha mi nemcsak beligazgatásunk rendes menetének föntartására a szükséges költségekről, hanem még felvállalt kötelezettségeink teljesítéséről, adósságaink fizetéséről sem akarnánk gondoskodni . . . „. . . Egészen másképen áll a dolog, ha valamely más alkalommal, például a költségvetési törvény tárgyalásánál hozatik be és fogadtatik el a bizalmatlansági indítvány; mert a költségvetés részletes tárgyalása, a költségvetésnek részletes megállapítása még nem hatalmazza fel a ministeriumot arra, hogy az előirányzott kiadásokat megtegye, hogy az ily kiadások fedezésére a szükséges közjövedelmeket felszedje. E jogot a ministeriuninak csak a költségvetési törvény, az angol appropriations bilinek megfelelő költségvetési törvény adja meg .... „. . . . Ha a ministerium arra hatalmaztatik fel, hogy az államnak pénzeit vagy annak egy részét minden számadás nélkül kezelje, a törvényhozásnak szabad akaratából kifolyó ezen tény, Gliiczy Kálmán a költségvetósés bizalomról.