Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1871
312 1871. Pénzügyi helyzet. Külügyi politika. és igy a belföldi doliánybeváltásra előirányzott összeg, vagy öt millió forint, már is kiutalványozva van." „Aggodalomra tehát — ha tökéletesen szem előtt tartjuk anyagi helyzetünket, és ha a hitel használatát kellő mértékek közt tartjuk, mindig föltéve, hogy ez országban, melynek egész sorsa az időjárástól függ, mindennek alapja nálunk a földmivelő, a gazda bevétele — föltéve, hogy legalább oly év előtt állunk, mint volt a mult év: az én teljes meggyőződésem szerint ok nincsen. De azt constatálnom kell, hogy két ily évet egymásután, vagy inkább a kettőhöz még egy harmadikat consolidált adósságcsinálás nélkül az ország nem birna többé elviselni: mert hogy ezen két évet elviselhetjük, annak kulcsa egyedül az első évek megtakarításaiban van, melyek most kihasználva vannak. Ha azt akarnám állítani, hogy ez nem a vagyoni mérleg rovására történt, hogy az ezen két évre előirányzott 40 millió deficit fedezhetőnek mutatkozik a nélkül: akkor az igazságnak ellenébe helyezném magamat. Lehetséges volt s minden valószínűség szerint lehetséges lesz consolidált adósság csinálása nélkül a födözet, de csak ezen áron. És most ezen készletek elfogyván, arra kell kérnem a házat, óvja meg a folyó évet azon lehetőségtől, hogy ismét megtörténjék az, a mit a mult évben tapasztaltunk, a midőn ugyanis az előirányzott 8 millió deficzit 22 millióra s magának a képviselőháznak határozata folytán 15 millióra, tehát majdnem kétannyira emelkedett. Vigyázzon a képviselőház, nehogy most is ugy járjunk, hogy 18 1/ 2 millióra előirányzott deficit az év folyamában póthitelek által óriási mérvben emelkedjék. Ez elviselhetetlen lenne másként, mint az ország hitelének consolidált adósság utján igénybe vételével, mit én még befektetések kedvéért is veszélyesnek, tartok: mert visszahatást gyakorol a pénzlábra; és a pénzláb emelésére gyakorolt ezen visszahatás nemcsak a kincstár rövidítésére van, hanem egyúttal mindazokra, akik hitelre szorulnak, akik kölcsönvett pénzekkel dolgoznak, termelnek: ugy hogy lehetetlen volna az általunk eszközlött befektetések által annyi hasznot tenni, mint a mennyit a kölcsönvett pénzzel dolgozók veszítenének és veszítene ez által maga az ország." Kerkápoly ezen beszéde után a képviselőház a költségvetést általánosságban elfogadta. A részleteknél a közösügyi kiadások tételét fölhasználta Irányi Dániel, hogy a kormány külügyi
