Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1871
1868. 313 politikáját, különösen magatartását a német-franczia háború alkalmával bírálja és egy határozati javaslatot adjon be, melyben a kormány eljárását nem helyesli. Ezen a külügyi politikára nézve megindult vita márczius 19. és 20-án is folyt, és névszerinti szavazással végződött, mely alkalommal 225 szavazattal 33 ellenében (távol volt 175), Irányi javaslata elvettetett. A költségvetési törvényjavaslat azután minden nehézség nélkül még ugyanazon ülésben elfogadtatott és a harmadszori megszavazás márczius 21-én ment végbe. Külügyi politika. Az 1871 : X. t.-czikk „az 1871. évi államköltségvetésről u szól. Az 1. §. szerint az 1871. évre a magyar korona országainak rendes kiadásai 149,923.961 írtban, rendkivüli kiadásai 55,099.706 írtban, hitel- és pénztármiiveleti kiadásai 55,780.500 írtban állapittatnak és ajánltatnak meg. A 2. §. fejezetek-, czimek- és rovatokban tartalmazza az egyes összegeket. Van pedig a rendes szükségletnél: XX fejezet, 97 czim és 515 rovat; a rendkivüli szükségletnél IX fejezet, 63 czim és 99 rovat; a hitel- és pénzmüveleti kiadásoknál VII fejezet, 33 czim és 19 rovat. Összesen a kiadások 746 számtételt foglalnak magukban. A 3. §. a bevételeket tartalmazza; e szerint a rendes bevételek 145,646.841 frt, a rendkivüli bevételek 42,610.526 frt és a hitel- és pénztármüveleti bevételek 54,004.443 frtot tesznek. A 4. §. megvonja a mérleget, szerinte: a 2. §-ban megállapított rendes, rendkivüli és hitel- és pénztármüveleti kiadások, együttvéve 260.804.172 frtot tevő összes szükséglet, és a 3. §-ban előirányzott rendes, rendkivüli és hitel- és pénztármüveleti bevételek, együttvéve 242,261.810 frtnyi összes fedezet között, és pedig a rendes kiadások és jövedelmek között 4,277.120 frtnyi, a rendkivüli kiadások és bevételek között 12,489.180 frtnyi és a hitel- és pénztármüveleti előirányzatban mutatkozó 1,776.062 forintnyi, és igy összesen 18,542.362 frtnyi különbözet mutatkozván, ezen hiánynak fedezése végett felhatalmaztatik a pénzügyminister, ugy mint az előbbi években kamatozó kincstári utalványok kiadására. Költségvetési törvény.
