Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

1848—1867. 19 kincstárnak ezen egész pénzügyi munkálat említést alig érdemlő csekély áldozatába került." A törvényhozás utólag jóváhagyta a müveletet, egyszersmind jövőre elv gyanánt kimondja, hogy ha a pénzügyminister jövőben szükségét látná kincstári utalványok kibocsátásának: erre a ház meghatalmazását előlegesen kérje ki. — Az 1849-ik évi események Magyarországnak az 1848. törvények által biztosított pénzügyi alkotmányos állását és jogait is tényleg megszüntették. A magyar államháztartás Ausztria államháztartásával egygyé olvasztatott s ha kivált a későbbi években az osztrák költségvetések és zárszámadások Magyarország, Erdély, HorvátSzlavonországok adóit, jövedelmeit, és ezen országok belső igazgatására fordított költségeket külön kimutatják is : e részben a magyar korona tartományai egyszerűen csak abban a sorsban részesültek, mely az osztrák egyes tartományoknak is jut. De mig ez utóbbiak az octroyált alkotmányok következtében a birodalmi tanácsban képviselve lévén, tényleg az államháztartásra alkotmányuk szerint befolytak, a magyar korona tartományai pénzügyi viszonyaikra nézve egészen másoktól függtek. Magyarországon az alkotmány föl lévén függesztve, pénzügyi kérdésekben is nem alkotmányos közegek jártak el és határoztak. Igy maradtak az ügyek az 1861. ápril 2-ára összehívott országgyűlés alatt is. Ez az országgyűlés feladatánál fogva még nem foglalkozhatott az államháztartással. Neki az alkotmány teljes visszaállítása, illetőleg az 1849. óta megszakadt alkotmányos fejlődés megújítása lett volna föladata. Midőn ebbeli föladatát azért nem teljesíthette, mert az országgyűlésen mutatkozott fölfogás nem talált kedvező talajra és a második fölirat után az országgyűlés szétoszlattatott: 1861. augusztus 21-én Deák Ferencz javaslatára az országgyűlés óvást tett, mely óvásban az ország költségvetési joga is nagy szerepet játszik. Ezen óvás szövege ugyanis a következő : „Övás. „Az országgyűlés jogszeriileg egyedül a magyar alkotmány alapján működhetvén, semmit el nem mulasztott, hogy ezen alapot helyreállítsa, teljesen biztosítsa. —» '2* 1861. orszaggjülís.