Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1848-1867

14 1848—1867. 20 „Az országgyűlésnek törvényszabta kiegészítése s a lelelős ministeriumnak és a felfüggesztett törvényeknek visszaállítása valának mindenekelőtt szükségesek arra, hogy az országgyűlés törvények alkotásába bocsátkozhassák. Ezeket sürgettük tehát mindenekelőtt; de ismételt felirataink sikeretlenek maradtak ; s ekképen az ország gyűlésének hatásköre egyedül az ország jogainak védelmére lőn szorítva, mit ki nem egészített állapotában is joga, söt kötelessége volt erélyesen teljesíteni. ., Az országgyűlés kölcsönös értekezéseinek fonalát tettleg a legmagasabb leirat szakasztotta meg, midőn ősi alkotmányunkat az alapszerződések ellenére absolut hatalommal lényegében átalakítva, tanácskozásainkat a császári diplomák és pátensek terére s korlátai közé kívánta szorítani, hova mi jogszerüleg nem léphettünk. „Meggyőzött minket azon legmagasabb leirat arról, hogy nincs szándéka Ő Felségének a sanctio pragmatica értelmében visszaállítani alkotmányunkat, melyhez pedig mi hűtlenek soha nem lehetünk. És meggyőződésünket ujabban meg fogja erősíteni, ha az ország gyűlésének törvényszabta kiegészítése és a parlamentáris kormány visszaállítása helyett az országgyűlésnek oly föloszlatása következik be, mely a törvények rendeletével ellenkezik. „Az 1848: IV. t.-cz. szerint az országgyűlést feloszlatni mindaddig nem lehet, mig a ministerium a mult évi számadásokat és a következő évi költségvetést elő nem terjeszti s az országgyűlés azok iránt határozatot nem hoz. „De a törvény ezen rendelete nem teljesíttetett, sőt nem is teljesittethetik mindaddig, mig a felelős ministerium vissza nem állíttatik s az ország gyűlése ki nem egészíttetik ; mert nincs törvényes kormány, mely a költségvetést előterjeszsze s az ország gyűlése épen az által, hogy a törvényszabta kiegészítés határozottan megtagadtatott, képtelenné van téve a költségvetésnek megállapítására. „Azt is rendeli az említett törvényczikk, hogy az országgyűlésének feloszlatása után három hónap alatt az ujabb országgyűlés összeüljön. Ha tehát a feloszlatás után az ország gyűlése a törvényben kitűzött időre ismét össze nem hivatik, a törvény rendelete ez által is ujabban sértve, lesz. Óvás az 1861. országgyűlésen.