Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1871

•280 1870. Kerkápoly válasza. A közös hitelmüvelet iránti tárgyalás. a delegatiók által már megszavazott összegek fedezési módjára szólnak; a kérdésben levő összeg pedig nem olyan, a melyet már megszavazott volna a delegatió. Azokkal a törvényekkel nem is lehet megegyeztetni a kérdéses eljárást, miután azok egészen másról szólnak. De igenis megegyeztethetőnek vélem mind a kincstár érdekével, mind ama törvények szellemével mind a törvényhozás részére föntartott jogokkal és pedig a lehető legnagyobb mértékben." „Mi természetesebb mint, hogy ha a közös költségek terén túlkiadásra van szükség, az — hacsak lehet olyan forrásból vétessék, a mely természeténél fogva maga is közös. Ezért, ha a közös pénzügyministeriumak kezén lettek volna közös pénzek, akkor egyszerűen onnan vettük volna a szükséges összeget addig is, a mig igazolhattuk volna a kiadást. De ott pénz nem volt. Voltak azonban értékek. Ezen értékeket eladni akkor, midőn mindennek ára le volt nyomva, a kincstár ellen elkövetett hiba lett volna. Kölcsön venni: a törvényhozó testületek jogába fogott volna vágni, mely határoz a fölött, miként vétessék föl a kölcsön, közös legyen-e az vagy pedig különös? Mind e tekintetek szem előtt tartása mellett mi sem maradt fönn más, mint egyszerű pénztárművelet segélyével a fedezésről csak ideiglenesen gondoskodni, hogy a végleges intézkedést illetőleg sértetlenül föntartassék a törvényhozás joga " Kerkápoly, pénziigyministernek azon fölfogását, mintha a szóban álló üzlet nem volna kölcsön, mind Zsedényi, mind Wahrmann határozottan téves felfogásnak nyilvánították, úgy hogy Kerkápoly válaszaiban a kölcsön és pénztári művelet különbségét nem tinancziális, hanem közjogi szempontból mondja értendőnek „az előlegezési művelet, a melyet ugy neveztem, közjogilag azért védhető és véleményem szerint azért tökéletesen helyes: mert már természeténél fogva az ideiglenesség jellege van reá öntve kölcsön ez is, kölcsön az is (a közös kölcsön); de nagy különbség volna közjogilag a két kölcsön között; mert az utóbbi nem volna ily ideiglenes természetű és éppen az országgyűlés jogosultságára való tekintetből ezt a megkülönböztetést nem hagyhatom emlités nélkül." Ezen subtilis különbséget mellőzve a vita tényleg azon az alapon folyt, hogy a szóban álló pénzügyi művelet kölcsön.