Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1871

1868. 281 Zsedényi az adott válaszra következő határozati javaslatot nyújtott be: „Miután az 1867. XII. t.-cz. 57. §. szerint Magyarország semmi oly államadósságot magára nézve kötelezőnek el nem ismerhet, melynek fölvételéhez az országnak törvényszerűen és határozottan kijelentett beleegyezése hozzá nem járult, semmi különbséget nem tévén előlegezett, lebegő vagy megállapított államadósság között: — a ház tudomásul veszi a pénzügyminister válaszát és ennek folytán bevárja a kérdéses hitelműveletekre a ház elé a pénzügyminister részéről terjesztendő törvényjavaslatot; a közös pénzügyminister által kötött előlegezési szerződést pedig Magyarországra nézve kötelezőnek nem ismervén föl, napirendre tér át." Ezen inditvány tárgyalása előtt november lS-án név szerinti szavazással, még pedig 3 igen szavazat ellenében 24 5 nem szavazattal (távol volt 181), a képviselőház nem vette tudóin á s u 1 a pénzügyminister válaszát, hanem azt tárgyalni kiváuta. Mire Wahr mann a következő határozati javaslattal állt elő: — „A ház tudomásul vévén a pénzügyminister válaszát, mely szerint a közös pénzügyminister Magyarországot illetőleg csak az illetékes magyar kormány megbízásából tette a kérdéses előlegezési műveletet, elvárja, hogy ha a szükséglet annak utján igazolva és elismerve lesz, terjeszszen elő a kormány javaslatot az iránt, mikép legyen az végkép fedezendő." A november 22-én fölvett tárgyalás alkalmával Wahrni ann és Zsedényi indítványai képezték a tárgyalás alapját, sőt midőn Zsedényi Wahrmann indítványához csatlakozott, az ellenzék, nevezetesen b. Simonyi Lajos magáévá tette azt. Irányi Dániel pedig indítványozta, hogy „tekintve, hogy ezen közös kölcsön fölvételébe s biztosításába a magyarországi pénzügyminister megismerése szerint a magyar kormány beleegyezett s azt nem a törvény szükség parancsolta megszegésének állítja, mely miatt utólagos fölmentésre szorulna, hanem törvényes eljárásnak követeli: — a képviselőház a magyar kormány ezen eljárását, mint törvény- és alkotmányellenest roszalja, a kötött kölcsönt pedig Magyarországra nézve kötelezőnek nem ismeri." Az ezen alkalommal kifejlődött vitában a kormány részéről Kerkápoly Károly, a kormány párt részéről Zsedényi Ede, Wahrmann Mór, Deák Fereucz és mások, — az ellenzék részéA közös hitelművelet iránti tárgyalás.