Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1869
170 1869. nyitványokra (nyugtákra) nézve (5. §.), ha azonban az ily egyletek saját tagjaiknak nyújtott segélyezésen túlterjedő más haszonhajtó üzletekkel is foglalkoznak, csak ugy esnek ezen üzleteik után bélyeg és illeték alá, mint a többi egyletek. (6. §.); a kormány igazgatása alatt álló zálogházak üzletkönyvei, a lejárt zálogok elárusitásáról felvett jegyzőkönyvek, az elárusított zálogtárgyakból az adósság lerovása után az adós részére fenmaradt összeg felvételéről kiállított nyugták, végre a zálogjegyek elvesztése esetében a zálogtárgyak visszaválthatása végett az adósok részéről kiállítandó okiratok bélyegmentesek (12. §.); azon takarékpénztárak, melyeknek tiszta jövedelmük nem emelkedett annyira, hogy a befizetett részvénytőkének 8°/ 0-tóli összegét meghaladó kamat- és nyereményosztalékot adhassanak, vagy a melyek a 8°/ 0-tóli tiszta jövedelmet meghaladó egész nyereményüket jótékony czélra fordítják, az eddigi bélyegmeutesség kedvezményében meghagyatnak; — a többiek üzletkönyveiket a szabályszerű bélyeggel ellátni kötelesek. Abetételi könyvecskék s a bennük előforduló tőke- és kamatbizonyitványok ezután is bélyegmentesen állíttatnak ki (13. §.), ugyanezek a szabályok állnak azon népbankokra és egyéb intézetekre is, melyek takarékpénztári üzlettel foglalkoznak (14. §.); a magyar földhitelintézetnek, mint ilyennek, üzletkönyvei, záloglevelei, jövedékjegyei s minden egyéb a kölcsönre vonatkozó s az intézet nevében kiállított okiratai továbbra is bélyegmentesek. Kivétetnek azonban a zálogadósság visszafizetéséről szóló azon nyugták, melyek a telekkönyvben létező zálogteher kitörlésére szolgálnak s a melyektől jövőre 50 krnvi bélyeg fizettetik. A záloglevelek és jövedékjegyek szelvényei szintén bélyegkötelesek maradnak, de ezektől az illeték a lejárat idején közvetlenül fizettetik. Azon okiratok közül, melyek az intézetre mások által állíttatnak ki, névszerint a záloglevél vagy a jövedékjegy átadását tanúsító bizonyítványok, valamint azon más okiratok is, melyek a főbizonyitó okiraton kívül csupán a fennálló ügykezelés szempontjából állíttatnak ki, továbbra is bélyegmentesek (11. §.). Amennyiben kivétel alá nem esnek az intézetekre nézve kimondatik, hogy üzleti könyveikre és feljegyzéseikre nézve bélyegkötelesek (2. §.); részvényeik, ha névre szólnak a II.. ha előmutaA liélyegtörrény módosítása.
