Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)
1869
1868. 171 tóra szólnak a III. fokozatú bélyeg alá esnek (7. és 8. §.); ez a különbség abban találja indokolását, hogy a névre szóló részvények, ha másra átruháztatnak, ismét hasonló illeték alá esnek, ellenben az előmutatóra szólók minden további bélyegkötelezettség nélkül kézről-kézre foroghatnak. Állam- vagy más értékpapírokra, vagy bármely áruczikkekre kölcsönnél, ha 6 hónapi időszakon túl nem terjed (eddig 3 hónap), az I. fokozatú bélyegílleték az intézettől közvetlenül fizethető, maguk az üzletre vonatkozó okiratok bélyeg-mentesek (10. folyó számlára pénzátvételre jogosított pénzintézetek a gyiimölcsözés végett átvett tőkeösszegek után járó kamatoktól bélyegilleték fejében 2°/ 0-ot fizetnek közvetlenül, de az üzletre vonatkozó okiratok, u. in.: chequek, pénztári jegyek, utalványok, bélyegkötelezettség alá nem esnek (15. §.); — biztosítóintézetek a biztosítási dijaktól, valamint a biztosító fél részére kifizetett kárpótlási összegektől a II. fokozat szerint bélyegilletéket közvetlenül fizetnek : az elemi s állatbiztosítási károk megtérítésére fizetendő összegek illetékmentesek (16. §.). Gőzhajózási és vaspályavállalatok (a közúti pályák kivételével) a személyszállításnál a vitelbértől járó bélyegilleték fejében, a mennyiben a vitelbér 50 kit meg nem halad 1 krt, — magasabb vitelbérnél annyiszor 1 krt fizetnek bélyegben a hányszor a vitelbérben 50 kr foglaltatik, az illeték 15 krajczárt soha meg nem haladhat (v. ö. 1871: LXIII. t.-cz.); ha a vitelbér jövet-menetre szól, az illeték kétszer számítandó (18. §.); — a részvénytársulatok a részvények után járó kamatok és osztalékok minden egyes szelvényétől a II. fokozatú bélyegilletéket lejártakor közvetlenül tartoznak fizetni (19. §.); — a belkezelésnél szereplő okiratok, ha a hatóságnak bemutatva ilyenekiil elismertetnek, bélyegmentesek. (20. §.) A közvetlenül leróható bélyegeket és illetékeket az intézetek és a pénzügyi hatóságok előleges egyezménye folytán általányban róhatják le. (22. §.) Egyébiránt az 1868: XXIII. t.-cz. hatályát az 1869: XVII. t.-cz. 1870. deczember végéig, az 1870: LVIII. t.-cz. pedig 1871. év végéig hosszabbította meg, ez utóbbi az 1869 : XVI. t.-cz. 3. §-ban emiitett tudományos, művészeti, gazdasági, kegyeleti és jótékony intézetek és egyesületek bélyeg- és illetékmentességét az ezen intézetek és egyesületek részére tett alapítványok telekkönyvi bekeblezésére is kiterjeszti. A bélyegtörvény módosítása.
