Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1869

158 1869. átszállításáról és itten az országos levéltárral, valamint a m. kir. kamarai és az erdélyi kormányszéki levéltárral egyesítve, alkalmas helyiségben eszközlendŐ felállításáról gondoskodjék". A vallás- és közoktatásügyi ministeriummal az egyházi kérdések tárgyaltattak elvileg. Nevezetesen az egyházaknak állami segélyezése képezte vita tárgyát. Szontagh Pál az egyházak segélyezésére szánt összegeket törülni kívánja. Tisza Kálmán szerint egyedüli helyes viszony állam és egyház között az, hogy mindegyik egyház fedezi a maga költségeit önállóan, és az állam egyiknek is egy fillért sem ad. De nálunk ezt még kivinni nem lehetvén, nem látom át. hogy midőn az állam az egyiket majdnem milliókkal dotálja, ha nem is készpénzzel, de alapítványokkal és jószágokkal, hogy miért kelljen a többinek visszautasítani, ha az állam valamivel segíteni akarja. Maga a pénzügyi bizottság e kérdésben azt óhajtja, „hogy legyen szabad egyház a szabad államban. Éppen ennélfogva az egyházak az államtól való elválasztását és függetlenitését tartja egyedül czélszerünek. Következőleg nem helyeselheti elvileg az egyes egyházfelekezeteknek az állam pénztárából való segélyezését; tekintve azonban a jelen helyzetet, a segélyezést ajánlja. Legfontosabb s az akkori felfogás jellemzésére szolgál az a vita, mely az egyetem kérdésénél kifejlődött. Az egyetem czéljaira 50.000 frt volt a költségvetésbe fölvéve. Tisza Kálmán a tételhez a következő indítványt terjesztette elő: „A ház megszavazza ugyan a kért 50.000 forintot, miután az egyetemet már az 1848 : XIX. t.-czikk folytán, mely azt egyenesen a közoktatásügyi minister hatósága alá rendeli, tisztán államintézetnek tartja: de ép azért elvárja, hogy a cultusminister ur az egyetem összes vagyonáról, jövedelmeiről és kiadásairól mielőbb pontos kimutatást fog a ház elé terjeszteni." A vita, mely ezen indítvány alapján keletkezettt, az egyetem állami jellegének határozott elismerésével végződött. Ugyanis Tisza Kálmán után a többek közt szót emel: Szél János felekezeti jelleggel vitatja és hogy a kérdés elhalasztassék, a következő javaslatot terjeszté elő: „A ház Tisza képviselő indítványa feletti elhatározását elhalasztja addig, mig a katholikus status autonomiája szerveztetvén, az illetőket a cultus- és közoktatási minister e tárgyban meghallgatja és ez az 1848: XIX. t.-cz. 3. szakasza rendeleteihez képest tudósiEgyházak segélyezése. Egyetem.