Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

1868. 147 1. az igazgatási eredményt; és ekkor az előirányzat, még pedig: a) az 1867. évi hitelmaradvány; b) az 1868. évi hitel; c) együtt mindkettő összehasonlittatik az 1868. évi jövedelemmel, illetőleg költséggel, és pedig: a) 1867. évre, /i) 1868. évre és y) együtt és feltüntetve lesz a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb eredmény: aa) 1867. évre; ab) 1868. évre és ac) együtt; 2. ugyanígy történik az a pénztári eredmény feltüntetésénél, hol azonban a jövedelem helyett a bevétel, és a költség helyett a kiadás szerepel. A költségvetéssel összehasonlítva az igazgatási eredmény a következő: Előirányzat: Jövedelem: Az eredmény: rendes bevételek 98,680.000 110,431.825

7

O7

2 + 11,751.825

7

0

1/

2 rendkívüli bevételek 1,470.000 1,961.130

3

6 + 491.130

36 összes bevétel 100,150.000 112,392.956

0

67

2 + 12,242.956

o

67

2 Költség : rendes kiadások 100,339.144

9

6 96,845.485

3

27

2 — 3,498.659

6

3 7

2 rendkívüli kiadások 13,565.800 13,066.709

5

7 — 499.090

43 összes kiadások 113,904.944

P

6 109,912.194

8

97

2 — 3,992.750

o

67

2. Míg tehát az előirányzat szerint 13,754.944

9

6 frt kiadási többlet mutatkozott, az eredmény 6,235.706

1

3 frt bevételi többletet adott. A költségvetéssel összehasonlítva a pénztári eredmény a következő: Előirányzat: Bevétel: Eredmény: rendes bevételek 98,680.000 111.030.904

1

7 + 12,350.904

17 rendkívüli bevételek 47,535.800 149,757.091

9

3 -f 102,221.201

99 összes bevétel 146,215.800 260,787.996

1

6 + 114,572-í96

)

6 Kiadás: rendes kiadások 103,139.144

9

6 103,529.045

s

5 + 389,900

59 rendkivüli kiadások 31,081.800 129,225.682

0

67

2 + 98,143.882

o

e7, összes kiadás 134,220.944

9

6 232,754.727

6,7

2 + 98,533.782

6

57

2. Míg tehát itt az előirányzat 11,994.855

0

4 frt többletet mutat ki, az eredmény á többletet 16,038.413 frt 50

l/

2 krral tünteti föl. Lónyay pénzügyminister az 1869. október 18-iki ülésen az állami zárszámadásokban tett azon megkülönböztetést, mely jövedelem és bevétel, költség és kiadás szerint tünteti föl a tételeket, nagy előnynek mondja. „Eddig a zárszámadás akkép készült, hogy kimutatta a bevételeket, bárhonnét jöttek azok, és a kiadásokat, melyek tényleg előfordultak; az általam behozott zárszámadási rendszer szerint pedig különbség tétetett a 10* Pénzügyi eredmény.