Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. I. kötet: 1875-ig (Budapest, 1894)

1868

J148 1868. jövedelem ás bevétel, valamint a költség és kiadás közt. Szintúgy mint a magán, ugy az államháztartásnál lehet valakinek egy évben nagy bevétele, de kevés jövedelme, például ha a földbirtokos termése rosz, az árak alacsonyak, ugy birtoka után évi valóságos jövedelme csekély lesz; de lehet nagy bevétele, ha például a mult évi terménykészletét értékesité, vagy activ követeléseket hajt be; de lesznek sokan, kiknek nincsenek ily készletük vagy követeléseik s igy kénytelenek az ingatlanok egy részét eladni vagy kölcsönt fölvenni, hogy azon évi kiadásaikat fedezhessék. Lehet súlyegyen a bevétel és kiadás közt, de könynyen megtörténhetik, hogy nincs súlyegyen a jövedelem és költség között; viszont mind a magánosnak, mind az államnak lehet nagy kiadása, például ha hasznos beruházásokat tesz, jószágot szerez, kölcsön ad, valóságos költsége pedig, melyet háztartására fordit, aránylag csekély, mely esetben vagyoni állása bizonyára csak növekedni fog, ha rendes jövedelmeiből fog a rendes költségeken kivül hasznos czélokra kiadásokat tehetni. Igv értelmezve ezen szavakat, nem mindig mondhatjuk azt, hogy az, kinek bevétele nem csekélyebb, mint kiadása, jó gazda; de igenis mondhatjuk, hogy azon állam, melynek jövedelme egyenlő költségével, hiányban nem szenved; ellenben az, melynek költsége évről-évre kevesebb, mint jövedelme, bizonyára gyarapodni fog, s feleslegeit hasznos beruházásokra vagy adótételek mérséklésére fordíthatja Melyiket (a két kimutatás közül) kell irányadónak tekinteni ? — Bizonyára nem a bevételekre és kiadásokra vonatkozót, mely nem mutatja ki az államvagyon gyarapodását vagy csökkenését, hanem azt, mely a jövedelmet és költségeket tünteti ki." Az 1868-iki zárszámadásról az illető bizottság 1870. február 17-én terjeszté elő jelentését, mely megállapítja, hogy az 1867. évben fenmaradt hitelmaradvány 3,602.644 frt 56 kr, az utólagos pótkezelés folytán tényleg 2,461.416 frt 61V

3 krra szállt le. Az 1868-iki zárszámadást illetőleg a bizottság vizsgálatát azon irányra fordította, „vajjen megfelelt-e a pénziigyminister s általában a ministerium az 1868 : XXVIII. t.-czikk által adott felhatalmazásnak? nevezetesen ha csakis azon adókat és közjövedelmeket szedte-e be, melyek az idézett törvényczikk által a rendes és rendkívüli költségek fedezésére kijelöltettek ? ha a • Pénzügyi eredmény.