Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)

Bevezetés

27 szerzett tapasztalatokhoz képest átalakította. Végül miután a fényűzési adók nemcsak nem hoztak jelentékeny jövedelmet, hanem több tekintetben, főkép ipari szempontból, hátrányokkal jártak, ezek az adók meg lettek szüntetve és jövedelmük pótlására az 1879: XLIX. t.-cz. a nvereményadót honosította meg. Adórendszerünk kiegészítéséül hosszabb idő óta, főleg a pénzügyi bizottság a fogyasztási adók nagyobb kihasználását hangoztatta. Ezen intésnek engedve javasolta és törvénynyé emeltette Szapáry a közvélemény hangos ellenzése daczára az 1881: IV. t.-czikkben a czukor-, kávé- és sörfogyasztási adót, mely miután az 1882. évi vámtarifa folytán a kávé vámja lényegesen fölemeltetett, az 1883: V. t.-cz. által akkép módosíttatott, hogy a kávéfogyasztási adó megszűnt és a czukor és sör fogyasztási adója fölemeltetett. A bélyeg-, dijak- és illetékekre vonatkozó szabályok az 1881 : XXVI. t.-cz.-ben ismét rendeztettek, még pedig a nagyobb jövedelem elérése szempontjából legtöbb tétel fölemeltetett. A játékkártya-bélyeg hasonlókép az 1881: XXVII. t.-czikkel ugyanily szellemben módosíttatott. Az Ausztriával közös elvek szerint rendezendő indirect, adók közül a czukoradó 1880: XLVII. és a szeszadó az 1884: XXI. t.-cz. által nagyobb jövedelmezőség szempontjából átdolgoztatott. A vámtarifa az 1882: XVI. t.-czikkel nagyrészt ujabb pénzügyi vámokkal revideáltatott. Végre az 1882: XVIII. t.-cz. fölemelte az ásványolaj vámját és meghonosította az ásványolaj-adót s így egy. már az 1878. évi közgazdasági kiegyezés tárgyalásai alkalmából a magyar kormány által óhajtott, de akkor az osztrák közvélemény folytán elbukott adót hozott be. A vasutiigy terén mindinkább az állami vasút rendszere nyer túlsúlyt. Egy-egy magán vállalkozásra leginkább kisebb másodrendű vasút részére most is engedély adatik. így engedélyeztetik: a mezőtúr-barcsi vasút 1879: X. t.-cz., a szamosvölgyi vasút 1880 : XXXII. t.-cz., a nyitra-tapolcsányi vasút 1880: XXXIII. t.-cz. a budapest-pécsi vasút 1881: XL VI. t.-cz., a szered-galgócz-lipótvári vasút 1885 : X. t.-cz., I)e már nagyobb súlyt kezd mindenki fektetni a helyiérdekű vasutakra és ez okból az 1880: XXXI. t.-cz. ily vasutak számára rendkívüli előnyöket biztosit és engedélyezésüket szabályozza. A vasúti politika mindazáltal határozottan az állami rendszer felé hajlik. Ez időben vált lehetővé a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezése, melyre nézve az osztrák kormánynyal folytatott hosszas tárgyalások után az 1879: XXXVIII. t.-cz. intézkedik.