Matlekovits Sándor: Magyarorszag államháztartásának története 1867-1893. Bevezető rész (Budapest, 1894)
Bevezetés
16 ter alatt jutottak napvilágra. A hitelügyet természetesen ily körülmények közt Kerkápoly nagyon is igénybe vette. A kölcsönök, melyek alatta terveztettek, a következők: A sorsolási kölcsön az 1870 : X. t.-cz. alapján 30,000.000 frt névértékben; ebből befolyt 24,000.000 frt ; a kibocsátási árfolyam 80 volt. A gömöri záloglevél-kölcsön az 1871 : XXXVII. t.-czikk alapján 1871-ben bocsáttatott ki 6,624.300 frt ezüst névértékben. 79 folyammal. Befolyt 5,862.008 frt 68 kr bankértékbeu. melyből tisztán maradt rendelkezésre 5,855.796 frt 43 kr. A kölcsön névleg 5%-ot kamatozott, tényleg 6'33%-ot. A 30 milliós ezüstkölcsön az 1871 : XLY. t.-cz. alapján 1872-ben 30,000.000 forint névértékben bocsáttatott ki 75'25 folyammal. Befolyt 24.945.375 frt bankértékben, miből rendelkezésre maradt 24,859.214 frt 61 kr. A kölcsön névleg 5%-ot kamatoz, mi tényleg 6'65%" n ak felel meg. A maradvány- és irtványföldek megváltását az 1871 : LIII. t.-cz. az állam közvetítésével rendelte el. E kölcsön utján az illetők terhére 1875—1891-ig 2,135.860 frt névérték bocsáttaott ki. A kölcsön 5%-ot kamatoz. Az 54 milliós ezüstkölcsön az 1872 : XXXII. t.-cz. alapján 1873. évben 54,000.000 frt ezüst névértékben bocsáttatott ki 74 árfolyammal. Befolyt 42,906.500 frt 88 kr bankértékben, miből az állam rendelkezésére jutott 42,739.761 frt 04 kr. A kölcsön 5%-ot kamatozott névleg, ami 6'76%-nak felel meg tényleg. Végre a 76V 2 milliós ezüstkölcsön az 1873 : XXXIII. t.-cz. alapján 1874. évben, tehát már Kerkápoly lemondása után vétetett fel. Kibocsáttatott 76,500.000 frt ezüst névértékben, átlag 86'17 folyammal. Befolyt 73,640.929 frt 18 kr, miből az állam rendelkezésére maradt 71,655.889 frt 44V 2 kr. A kölcsön 6%-ot kamatozott névleg, 7-19%" ot tényleg. A kamatozó kincstári utalványokat Kerkápoly is használta, habár csak az 1870 : XI., 1871 : X. és az 1872 : VII. t.-czikk emlékezik meg róluk világosan és az 1873 : XXI. t.-czikk, mely az 1873. évi állami költségvetésről intézkedik, már kamatozó kincstári utalványokra nem ad felhatalmazást. Kerkápoly működése következtében annyira megbonyolódtak a pénzügyek és a keleti vasút pénzügyi zavarai, nemkülönben az 1873. évben kitört „krach" által uralkodóvá vált bizalmatlanság oly súlyossá tette a
