Állami költségvetés - 1949

Részletezés - Általános indokolás

A létszámemelkedés előidézője a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete, az Országos Izraelita Iskola Alap Tanítóképző Intézete, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási rt., az államosított vízitársulatok, a kereskedelmi és iparkamarák, a Postatakarékpénztár, a volt Stefánia Szövetség és a volt királyi család alapítványi nyugdíjasai, özvegyei stb. ellátási díjának és egyéb ellátási díjaknak átvállalása. Az ellátásban részesülők létszáma a következőképpen oszlik meg : nyugdíjasok 50.460 (1947/48-ban 37.015), nyugbéresek 5.912 (4.936), özvegyek 32.652 (24.834), árvák 6.612 (4.298), kegydíjasok 1.097 (686), életjáradékos 501 (278), üzemi baleset folytán járadékban részesülő 440 (eddig létszámban nem volt kimutatva), öregségi és rokkantsági járadékos 1.372 (eddig létszámban nem volt kimutatva), hadigondozott 150.544. A tárcák dologi és átmeneti kiadásai (állami adósságokkal együtt) az 1947/48. évi költségvetésben 1.718*4 millió forintban irányoztattak elő. Az 1949. évi költségvetésben a tárcák összes dologi jellegű kiadásainak előirányzata 2.456*8 millió forint (a szolgálati kiadások, nemzetközi (állami) kötelezettségek, árkiegyenlítések és hároméves gazdasági terv előirányzata nélkül). Az összehasonlítás helyessége kedvéért a mult évi összegből levonandó a pénzügyi jövedékek üzemi kiadásainak 282'5 millió Ft összege, a NIK és MÁSz 300 millió Ft összegű támogatása, valamint a Külkereskedelmi Árkiegyenlítő Alap hiányaira előirányzott 80 millió forint, összesen 662'5 millió forint, vagyis az 1947/48. évi összehasonlítási alapúi 1.055*9 millió forint szerepel. Az 1949. évi dologi jellegű kiadások emelkedését elsősorban a honvédség fejlesztése érdekében előirányzott több mint 850 millió Ft kiadástöbblet okozza. Jelentőségére tekintettel második helyen említendő meg a belügyi tárcánál az államrendőrség fejlesztésével, ruházatának pótlásával, a tűzoltóság államosításával és fejlesztésével kapcsolatos mintegy 160 millió forintos kiadási többlet. A többi tárcák kiadási előirányzatának emelkedése az új szervek, hivatalok és intézetek létesítésével, egyes feladatoknak állami feladatokká nyilvánításával, valamint a hároméves terv létesítményeinek fenntartásával függ össze. A már említett új szervek felsorolását e helyen mellőzve, csupán a jelentősebb új vagy többletként jelentkező kiadásokat az alábbiakban sorolom fel. A miniszterelnökségnél a tudományos kutatások támogatására, filmfejlesztésre és közérdekű könyvek kiadására mintegy 28 millió Ft esik. Üj, de átmeneti kiadást jelent 27 millió forintos összeggel a december 31-i népszámlálás, illetőleg annak feldolgozása. A diplomáciai kapcsolatok fokozott kiépítése érdekében a külügyi tárcánál 6-3 millió forint előirányzásával a követségi épületek helyreállításáról és fenntartásáról kellett gondoskodni. A pénzügyi tárca kiadásait jelentősen emeli a postatakarékpénztár összes kiadásainak a tárcánál 22 millió Ft összegben előirányzása. A közlekedésügyi tárcánál az emelkedést a törvényhatósági közútak egyrészének állami kezelésbe vétele (25 millió Ft), valamint a törvényhatósági útalapok részére eddig a Közületek Támogatási Alapja terhére folyósított támogatásoknak (16-3 millió Ft) a tárcánál előirányzása okozza, végül mintegy 10 millió Ft többletet okoz a sportrepülésnek tömegsporttá fejlesztése. A földmívelésügyi tárca költségvetési előirányzatát az Országos Földbirtokrendező Alap beolvasztása9-1 millióval, az ármentesítő társulatok államosítása és az Öntözési Alap költsévetésbe olvasztása 27-8 millió forinttal, a törvényhatósági állattenyésztési alapok megszüntetése és az alapok által ellátott feladatoknak állami feladatokká nyilvánítása 33*7 millió forinttal, végül az Országos Közellátási Jegyközpont kiadásainak előirányzása 4-7 millió forinttal emeli. Az iparügyi tárcánál az ipari igazgatóságok felállítása, az iskolák államosítása és egyes új intézetek létesítése idéz elő mintegy 23 millió forint többletet. Az építés- és közmunkaügyi tárcánál az építésügyi igazgatás decentralizálása, ipari igazgatóságok szervezése és az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet felállítása okoz