Állami költségvetés - 1949

Részletezés - Általános indokolás

mintegy 4 millió forint többletet, a romtalanítás költségei pedig 12 millió forint további többletet jelentenek. A kereskedelem- és szövetkezetügyi tárcánál a belkereskedelmi igazgatás átszervezése, a kereskedelmi iskolák államosítása és a szövetkezetügyi mozgalom fejlesztése közel 9 millió forint kiadási töblettel jár. A népjóléti miniszteri tárcánál a feladatkörök kibővülésével kapcsolatban felállított új szervek dologi szükségletei 8-3 millió forint összeggel, a kórházi ágyak számának és az ápolási költségeknek emelése 42-8 millió forint összeggel emeli az előirányzatot. Az óvódák és napközi otthonok államosítása, illetőleg felállítása 115 millió Ft-tal emeli a kiadásokat. Az OTBA-nak, mint alapnak megszüntetése 48-5 millió forintos dologi kiadási többletet jelent, amely azonban lényegében véve nem új terhe az államnak, mert az az illetmények után 5%-os mérvben eddig is elő volt irányozva. A vallás- és közoktatásügyi tárcánál a dologi kiadások többlete 172 millió forint. Ez a többlet legnagyobb részben az iskolák államosítása, a népi kollégiumoknak az állami költségvetésben előirányzása, valamint a diákjóléti kérdések intézményes megoldása s az ösztöndíjak központosítottan, felemelt összegben, előirányzása folytán jelentkezik. Többletet okoznak még a felsőoktatás reformja és a testnevelési kiadások emelkedése. A tárcák dologi kiadásain felül a dologi jellegű kiadások közzé tartoznak a nemzetközi kötelezettségek, az állami adósságok, valamint az árkiegyenlítések. A Szovjetúnió nagylelkű baráti engedménye folytán a nemzetközi kötelezettségek előirányzata a tavalyi 1.341-1 millió forintról, 429 millió forinttal, 912i millió forintra csökkent, aminek az államháztartás egyensúlyának fenntartása, a beruházási programm végrehajtása szempontjából rendkívül nagy a jelentősége. Az állami adósságok előirányzata, annak ellenére, hogy a búzakötvények sorsolásos törlesztésére 7*7 millió forint van előirányozva, az elmúlt'évivel szemben 10*3 millió forinttal csökkent. Az árkiegyenlítések előirányzata, amely az 1947/48. évi költségvetésben csak a hiány fedezésére szükséges összeggel szerepelt, az árkiegyenlítési alapok megszüntetése, illetőleg beolvasztása folytán 280 millió forint többlet előirányzását tette szükségessé. Mind abszolút számokban, mind viszonylagosan legnagyobb az emelkedés a hároméves terv beruházásainál, amelyeknek előirányzata 800 millió forintról 2.520 millió forinttal 3.320 millió forintra szökött fel. A közigazgatási bevételeket az előző évi költségvetésben megállapított 5.265 millió forinttal szemben 9.340-5 millió forinttal irányoztam elő. A bevételek rendes csoportjainak főösszegei — az 1947/48. költségvetési év adataival összehasonlítva — a következők: 1947/48. évi költségvetés 1949. évi költségvetési előirányzat Több (+) Kevesebb(—) 0/

0-OS megoszlás 1947/48 o/o-OS megoszlás 1949 m i 1 i ó f o r i n t Egyenesadók 1.145 — 2.485-+ 1.340-21*8 26*6 Forgalmi adó 1.480 — 2.850*— + 1.370-— 28*1 30*5 Illetékek 360 — 588-5 + 228-5 6-8 6*3 Fogyasztási adók 540*660*+ 120*— 10-2 7*1 Szeszegyedáruság (jövedék) 200 — 200-— 16*7 3-8 2*1 Vámjövedék 40*— 56-7 + 16*7 0-8 0.6 Dohányjövedék 516*6 450*4 — 66*2 9-8 4-8 Sójövedék 78-9 -90*+ 11*1 1*5 1*0 Italmérési jövedék 10-— 10*0*2 0*1 Sacharin és lottó 4*2 26-+ 21*8 0*1 0*3 Egyéb jövedékek 0-6 + 0*6 6*8 • Vagyondézsma 360*— 240*— 120*6*8 2*6 Tárcabevételek 530*3 1.683-3 + 1.153*10*1 18*0 Összesen 5.265*9.340-5 1.075*5 100*0 100*0