Állami költségvetés - 1949
Részletezés - Általános indokolás
állások szervezésével, a törvényhatósági állattenyésztési alapok megszüntetésével, valamint a közellátási kisegítő munkaerők számának növekedésével és az Országos Közellátási Jegyközpont felállításával függ össze. Létszámemelkedéshez vezetett az iskolák államosítása is. Az iparügyi tárcáriái mutatkozó 2.799 főnyi többlet egyrészt az ipari igazgatóságok felállításából, másrészt az iskolák államosításából és egyes új intézmények (Munkatudományi és Racionalizálási Intézet, Magyar Szabványügyi Intézet, Tőzegkutató Intézet Ásványolaj- és Földgázkíséri2ti Intézet) létesítéséből következik. Az építés- és közmunkaügyi tárcánál a 683 főnyi többletből 350 fő esik az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet felállítására, míg a további többlet ipari igazgatóságok felállításával és az építésügyi igazgatás decentralizációjával magyarázható. A kereskedelem- és szövetkezetügyi tárcánál az iskolák államosítása következtében 450 új állás szervezésére volt szükség, a további létszámemelést indokolja a külkereskedelmi kirendeltségek számának emelése, az állami belkereskedelmi igazgatóságok felállítása, továbbá a szövetkezeti mozgalom fejlesztése. A népjóléti tárca 2.025 főnyi létszámemelkedését legnagyobbrészt az óvodák államosítása, továbbá új intézmények (Országos Mentőszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat, Országos Fürdőügyi Igazgatóság, Országos Hadigondozó Hivatal, Országos Munkaegészségügyi Intézét, Országos Sportorvosi Intézet, Országos Szociálpolitikai Intézet) létesítése idézte elő. A létszámemelésnek azonban további oka, hogy a hároméves terv végrehajtása következtében a már meglévő intézmények jelentősen fejlődtek, így az állami kórházak ágyszáma 5.780-ról 7.347-re emelkedett, ami további munkaerők alkalmazását tette szükségessé. Az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap megszüntetése és a költségvetésbe olvasztása 404 fővel emeli az állami közigazgatási alkalmazottak létszámát. A vallás- és közoktatásügyi tárcánál a többlet 24.655 fő. Ebből több mint 20.000 fő esik az iskolák államosítására, az ezt meghaladó többlet a felsőoktatás reformjával s új hivatalok (Országos Sporthivatal, Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal) létesítésével áll elsősorban összefüggésben. . A létszám emelkedésére a felsorolt okokon felül kihatással volt a létszámcsökkentő eljárás felülvizsgálása során visszavett alkalmazottak, valamint a hadifogságból visszatért alkalmazottak szolgálatba állítása, végül az eddig dologi kiadási rovatok terhére alkalmazottaknak a létszámban kimutatása. A személyi járandóságok összegének emelkedését a létszámemelkedésen felül az 1948. évi január hó 1-én végrehajtott státusrendezés, a közalkalmazotti illetményeknek 1948. évi augusztus hó 1-ével engedélyezett 17, illetőleg 20%-os felemelése, végül további, egyes közalkalmazottak illetményeinek külön illetményrendszer szerinti megállapítása okozta. A közalkalmazottak illetményeit a 15.600/1947. Korm. számú rendelet 1948. évi január hó 1-vel kezdődően, majd a 8.250/1948. Korm. számú rendelet 1948. évi augusztus hó 1-től kezdődően újból rendezte, illetőleg felemelte; egyes kategóriák pedig (a honvédség a 13.540/1947. Korm. számú rendelet, a tűzoltóság az 5.090/1948. Korm. számú rendelet, az egészségügyi alkalmazottak a 4.960/1948. Korm. számú rendelet, végül a büntetőintézetek személyzete a 8.470/1948. Korm. számú rendelet alapján) külön illetményrendszerbe kerültek. Az alkalmazottak minőségi és mennyiségi munkájának díjazására szolgáló mellékjárandóságok a törzsfizetés összege után a Központi igazgatás címnél 15%-kal, egyéb címeknél 10%-kal vannak előirányozva, a segélyek előirányzatának mértéke pedig a Rendszeres állandó illetmények és Nem rendszeres illetmények elnevezésű alrovatok előirányzatának 1%-a. A személyi kiadások között számbavett nyugellátások előirányzata az ellátásban részesülök számának emelkedése, a nyugdíjaknak az illetményarányosítással és illetményemeléssel, valamint az új státusok létesítésével kapcsolatos felemelése folytán növekedik.
