Állami költségvetés - 1949

Ipar és kereskedelem - Kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium

kedelmi kapcsolatokat létesíteni, amelyekkel árucsereforgalmi megállapodásunk eddig nem volt. Ilyen pl. az 1948. év nyarán aláírt magyar—argentin árucsereforgalmi megállapodás. A meglévő megállapodásaink áru- és értékkereteinek kibővítését nagymértékben megkönnyítette az 1948. évi kedvező mezőgazdasági termés, ipari kapacitásunk örvendetes emelkedése és nem utolsó sorban a jóvátételi könnyítések. Az 1948. év folyamán megkötött árucsereforgalmi megállapodásaink kerete lényegesen meghaladják a megelőzőeket. így a Szovjetunióval kötött ezévi megállapodásunk az előző évivel szemben háromszoros árucsereforgalmat irányoz elő. A Svájccal kötött új megállapodásunk behozatali oldala 10%-kal, kiviteli oldala 56%-kal, a svéd megállapodás 40%-kal, a lengyel 12%-kal,az osztrák 150%-kal, a bulgár megállapodás pedig 20%-kal haladja meg az előző évi megállapodást. Németország megszállási övezeteivel az 1948. évben kötött árucsereforgalmi megállapodásaink első ízben tartalmaznak határozott kontingenseket is a korábbi mennyiség nélküli, csupán árujegyzéket tartalmazó megállapodásokkal szemben. Megállapodásaink értékkereteinek felemelésével az 1948. évi árucsereforgalom is lényeges emelkedést mutat. Az 1948. év első 10 hónapjának kivitele 27%-kal volt magasabb, mint az 1947. év 12 hónapja alatt lebonyolított kivitelünk és az 1948. év első 10 hónapjának behozatala 12%-kal haladta meg a megelőző egész év behozatalának értékét. Külkereskedelmi forgalmunk előbbiekben vázolt örvendetes emelkedése ellenére sem sikerült azonban elérni a hároméves tervben előirányzott kereteket, csupán október hónapban sikerült exportvonalon is megközelíteni a tervelőirányzatot. Az eddigi kötések alapján remélhető azonban, hogy az év végéig a forgalom az 5 hónapos tervben foglalt előirányzatot meg fogja közelíteni. Külkereskedelempolitikai szempontból igen jelentős és örvendetes az a változás, amely nem annyira a kivitel mennyiségében, hanem összetételében jut kifejezére. Külkereskedelmi tevékenységünket a múltban főleg az a tény jellemezte, hogy túlnyomó részben nyersanyagokat vittünk ki és készárukat hoztunk be. Ma ez a helyzet jelentősen megváltozott, mert behozatalunk legnagyobb részét nyersanyagok, a kivitelét pedig készgyártmányok képezik. Összehasonlításul az 1938. évi teljes és az 1948. év első 9 hónapjának adatai szolgálnak : 1938. évi nyersanyag félgyártmányok .. , gyártmányok behozatal : 41.06 % 28.72 % 30.22 % kivitel : 59.62 % 9.79 % 30.59 % 100.- % 100.- % nyersanyag félgyártmányok gyártmányok az 1948. év 9 hónapjában behozatal : 55.53 % 26.03 % 18.44 % kivitel : 27.78 % 14.56 % 57.66 % 100.- % 100.- % Ezt a fejlődést az új költségvetési évben még fokozni kívánom. Jelentős változást jelent továbbá az a köiülmény is, hogy a legszorosabb külkereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval, a környező népi demokráciákkal, általában a tervgazdálkodást folytató országokkal létesítettem. Ez a körülmény lehetővé teszi- azt, hogy tervgazdálkodásunk nemzetközi méretűvé fejlődjék, terveink más államok terveivel összeegyeztethetők és ezzel a nyugodt fejlődést biztosító, válságmentes gazdálkodás előfeltételei biztosíthatók legyenek. Az 1948. év a külkereskedelem szerkezetében is lényegesen változást eredményezett. A bai kjk és ipari vállalatok, majd a száznál több munkást foglalkoztató üzemek és gyárak államosítása következtében a magánkei eskedelemnek a külkereskedelemben való részesedési aránya fokozatosan visszafejlődött, az állami vállalatok részesedése pedig egyre emelkedett. Szükség volt tehát olyan állami szervezet azonnali kiépítésére, amely a tervgazd; lkcdás kereteibe megfelelően beilleszthető és amely az ország közgazdasági érdekeit a magánkereskedelem nélkül is hathatósan megvédeni képes. Az egyes állami vállalatok hatásköre szakmák szerint pontosan el van határolva s ezáltal az álkmi exportvállalatoknak a múltban oly károsan tapasztalt külföldi versengése teljesen kiküszöböltetett. Állami külkereskedelmi vállalataink jelenleg a következők : „Agrimpex" Magyar Mezőgazdasági Külkereskedelmi nemzeti vállalat a mezőgazdasági kivitel és behozatal lebonyolítására,