Állami költségvetés - 1949

Ipar és kereskedelem - Kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium

6 „Kelimpex" Magyar Külkereskedelmi nemzeti vállalat a fa-, vegyiáru-, gyógyszer-, papírr és kerámia cikkek kivitelére és behozatalára, Magyar Külforgalmi nemzeti vállalat a textilnyersanyagok és textilkészáruk kivitelére és behozatalára, „Állami Egyedáruságok" Külkereskedelmi nemzeti vállalat az állam egyedárusági cikkeinek kivitelére és behozatalára, Nehézipari Külkereskedelmi nemzeti vállalat és „Ferunion" Magyar Műszaki Külkereskedelmi nemzeti vállalat a vas-, fém- és gépipar körébe tartozó behozatalra és kivitelre, az Exportkereskedelmi és Árubeszerző Rt. pedig a kompenzációs ügyleteket bonyolítja le. A külkereskedelemnek az állami egykézvállalatokba való összpontosítása a külkereskedelmi igazgatás megfelelő átszervezését is szükségessé tette. Ennek folyán a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság 1948-ban megszűnt, illetve tárcám központi igazgatásába olvadt bele, mely ezenfelül a Magyar Árucsereforgalmi Rt. feladatkörét is átvette. Szükségessé vált ennek megfelelően a minisztérium belső szervezetének lényeges átalakítása, hogy ennek révén alkalmassá váljon az állami vállalatok központi irányításának ellenőrzésére és tervgazdálkodásunk, növekvő termelésünk és külkereskedelmi forgalmunk által megkívánt feladatok ellátására. Szövetkezetpolitikai szempontból tárcám tevékenységét már az elmúlt évben is az a célkitűzés jellemezte, hogy parasztságunkat rá kell nevelni a közös gazdálkodásból folyó előnyök felismerésére s ugyanakkor a szövetkezeti mozgalomból ki kell kapcsolni azokat az elemeket, akik a mezőgazdaságnak a szövetkezeteken keresztül történő átszervezését minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozni igyekeztek. Nem kétséges, hogy a nagyüzemi teimslés előnyeit ma már egyetlen mezőgazdasági ország sem nélkülözheti. A szervezetlen egyéni parasztgazdálkodás helyett a modern, gépi erőt igénybe vevő táblás művelésű együttes gazdálkodást országosan meg kívánom valósítani. Ezt a kötelezettséget tervgazdálkodásunk is megköveteli, mert néhány holdas parcellákon primitív gazdálkodást folytató földmíveseket a tervgazdálkodásba eredményesen bekapcsolni nem lehet. 4 A fenti politikai és gazdasági célokat az általános jellegű falusi szövetkezetek szervezetének kiépítésével már az 1948. év folyamán sikerült megalapoznom. E szövetkezetek szervezeti kiépítése és megerősítése megköveteli a szövetkezeti szakemberek számának növelését. Éppen ezért az 1949. költségvetési évben jelentősen növelni kívánom a szövetkezeti szakemberek képzését szolgáló tanfolyamok számát. A mezőgazdaság szövetkezeti átszervezéséhez fűződő rendkívül fontos nemzetgazdasági és politikai érdekek megkövetelik, hogy a szövetkezetekből mindazokat, akik a kormányzat gazdasági és politikai . célkitűzéseivel szembehelyezkednek, eltávolítsam. A szövetkezetek vezetését teljesen a dolgozó parasztság kezébe kívánom helyezni, melynek egyik legfontosabb előfeltétele a dolgozó parasztságot kihasználó spekuláns elemeknek a szövetkezetekből való eltávolítása. Ennek a célkitűzésnek a politikai és jogi előfeltételei már biztosítva vannak s teljes megvalósítására rendkívül nagy súlyt kívánok fektetni. Ezen a téren igen nagy fontosságuk van a földbérlő szövetkezeteknek. Ezeknek, valamint az egyéb termelő szövetkezeteknek a továbbfejlődését minden oldalról nyújtott nagy kedvezményekkel kívánom előmozdítani. Az általános- és földbérlőszövetkezeteket a mezőgazdasági termelési versenybe fokozottan bekapcsolni szándékozom, mert ezek a versenyek már az elmúlt évben is jelentős termelési és mozgalmi sikereket eredményeztek. Ifjúsági szövetkezetek alakulásának elősegítése azt a célt szolgálja, hogy az ifjúságban a szövetkezeti gondolatot felébressze és megismertesse előttük a mezőgazdasági munka szervezésének időszerű kérdéseit. Ezekből az ifjúsági szövetkezetekből kerülnek majd ki azok a szakemberek, akik a földmíves- és földbérlő szövetkezeteket vezetni fogják. Az OKISZ megalakítása jelentős lépés volt a kisipari szövetkezetek szervezése terén. Az OKISZ jelentős támogatást nyújt a szövetkezetekbe szervezett kisiparosságnak és eredményesen tevékenykedik az újabb kisipari szövetkezetek alakítása terén. A költségvetési év folyamán az OKISZ szervezési munkáját jelentős mértékben fokozni kívánom. A szövetkezeteknek az előzőekben vázolt nagy jelentősége miatt megfelelő számú szövetkezeti szervezési, ellenőrzési és felvásárlási szakember kiképzése szükséges. A meglévő szövetkezeti középiskolák, továbbá a MOSZK útján szervezett vezetőképző tanfolyamokon kívül a szövetkezeti tagok képzése is igen fontos, mert csak a széles, tömegek általános színvonalának emelésével áll módomban megfelelő szakembereket ki-