Állami költségvetés - 1949
Ipar és kereskedelem - Iparügyi minisztérium
Az iparügyi tárca 1949. évi költségvetése az első költségvetés azóta, amióta a törvényhozás a száznál több munkavállalót foglalkoztató ipari vállalatokat állami tulajdonba vette. Ehhez képest ebben a költségvetésben már kifejezésre jutnak azok az alapvető változások, amelyek az államosítás óta a magyar ipar belső felépítésében és külső szervezetében egyaránt végbementek s jelentkeznek azok a feladatok, amelyeket az iparügyi kormányzatnak az államosított ipar vezetése terén meg kell oldania. Az államosítás következtében a magyar ipar belső felépítése döntő módon megváltozott : az addig túlnyomórészt magánkézben lévő ipar túlnyomórészt állami tulajdonban álló iparrá alakult át. Az államosítás a magyar iparnak mintegy 80%-át, számszerint 660 iparvállalatot juttatott állami tulajdonba ; ebből 435 iparvállalat tartozik az iparügyi tárca főfelügyelete alá. Az államosított ipar 350.000 munkavállalót foglalkoztat ; ebből mintegy 85% dolgozik az iparügyi tárca főfelügyelete alá tartozó, iparvállalatoknál. Ugyanez az arány az államosított ipari termelés értékének megoszlása tekintetében is. Az ipar belső felépítésének megváltozása szükségkép maga után vonta az ipar külső szervezetének megváltozását is. Közvetlenül az államosítás után mindenekelőtt arra volt szükség, hogy az ipari vezetés iparágak szerint széttagolódjék, hogy ezáltal közvetlenül és operatív módon tudjon foglalkozni az egyes iparágak sajátos kérdéseivel. Erre a célra alakítottuk meg az ipari igazgatóságokat. Utóbb sor került arra, hogy egy-egy iparágon belül az azonos, vagy rokonszakmában működő állami vállalatokat nagyobb egységekbe, ipari központokba tömörítsük, a legjobb szakembereket közelebb vigyük a termeléshez. A központok megszervezése után már nem volt célja annak, hogy az iparügyi minisztérium és az ipari igazgatóságok szervezetileg továbbra is elkülönítve maradjanak. Ezért a kormányzat az új ipari szervezet kialakításának harmadik lépcsőjeként elrendelte, hogy az ipari igazgatóságok a jövőben, mint a főfelügyeletet gyakorló miniszter vezetése alatt álló minisztérium szervei (osztályai, főosztályai) folytassák működésüket. A magyar ipar újjászervezésének és felépítésének ebben a nagy munkájában a magyar munkásosztály bebizonyította a vezetésre való érettségét és hivatottságát. Az iparügyi minisztérium, az ennek szervezetében működő ipari igazgatóságok, az ipari központok és az alájuk tartozó iparvállalatok vezetésében mind nagyobb számban vannak jelen a munkásosztály fejlettebb elemei, akik feladataikat mind jobban látják el. Erre mutat az államosítás sikeres végrehajtása s azok az eredmények, amelyeket az ipari vezetés az államosítás óta elért s amelyekre még alább visszatérek. Ezeket az eredményeket az ipar új vezetői azért érhették el, mert munkájukat alátámasztják a munkásosztály legjobb elemei, többek között munkaversennyel is, ipari célkitűzéseink megvalósításáért, a terv végrehajtásáért, a munka termelékenységének emeléséért. A szervezetében átalakult, megújult ipari vezetésre az államosítás óta s a következő költségvetési évben is hatalmas feladatok egész sora vár. Az alábbiakban — a költségvetés általános szempontjainak ismertetése céljából — vázolni kívánom e feladatok közül a legfontosabbakat. A tervgazdálkodás bevezetése óta ipari termelésünk általános feladatait a hároméves nemzetgazdasági terv szabja meg. Az ipari vezetés egyik legfontosabb feladatának kell tekintenünk a tervnek két év és öt hónap alatt való végrehajtását. Ezért helyezünk igen nagy súlyt az utolsó tervév előirányzatának pontos kidolgozására és következetes végrehajtására, nem tévesztve szem elől, hogy iparunkat alkalmassá kell tenni egyre fejlődő honvédelmünk igényeinek kielégítésére is. Az üzemi részlettervek előkészítésében és 1*
