Állami költségvetés - 1949

Földmívelés és közellátás - Földmívelésügyi minisztérium

4 ugyanilyen eszközökkel történő számbavételére, cséplőgépenként egy-egy ellenőr, 25—30 főből álló ellenőri csoport irányítására és működésük felülvizsgálatára pedig egy-egy főellenőr foglalkoztatását tervezem. Az e címen felmerülő költségekre előirányzott összeget jelentősen túlhaladja értékben az a tény, hogy az új termésű gabona mennyiségének megállapítása már a cséplés alkalmával megtörténik, ami által egyrészt biztosítható az előirányzott beszolgáltatás teljesítése, másrészt a feketepiac is eredményesebben kiküszöbölhető. A gazdálkodók által beszolgáltatott gabonaneműek és egyéb közellátási cikkek összegyűjtésére és tárolására országos kereskedelmi szervezetek létesültek, amelyek ezirányú tevékenységükben a Közellátási Hivatal irányítása és ellenőrzése alatt állanak. Az új termésű gabona számbavételénél jelentőségben semmivel sem csekélyebb a Hivatalnak az a feladata és törekvése, hogy a begyűlt gabonaneműeket és közszükségleti cikkeket az ellátatlan lakosság között egyenletesen — lehetőleg a jövő termésig változatlan mennyiségben és minőségben — elossza. A gazdasági viszonyok javulása lehetővé tette, hogy a húsellátás terén a jegyrendszer megszűnjék és remény van arra, hogy ez a lazítás bizonyos mértékben a zsírellátásra is kiterjeszthető lesz. Ezáltal azonban a Közellátási Hivatal tevékenysége ezen a munkaterületen sem csökken. A sertés, szarvasmarha, borjú, birka, baromfi, tojás, valamint az állatok vágásából származó melléktermékek forgalmának a lebonyolítását fokozatosan az erre a célra létesített nemzeti vállalatok veszik ugyan át, de az ország vágóállat állományának védelme, valamint a szabadforgalmú hús és zsiradék ellátás egyenletességének biztosítása szükségessé teszi ezeknek a nemzeti vállalatoknak központi hatósági irányítását. A dézsmazsír begyűjtése az üzemi dolgozók ellátása érdekében folyamatosan indokolt, míg az államkincstár különböző kül- és belföldi kötelezettségeinek teljesítése a központi hizlaltatást teszi szükségessé. A baromfi, de különösen a tojástermelésben természetszerűleg mutatkozó rendszertelenséget kizárólag a hűtőházi begyűjtés, tárolás és egyenletes elosztás révén lehet kiküszöbölni. Az általános népélelmezés szempontjából elsőrendű feladata a Hivatalnak a burgonya, hüvelyesek és a hagyma forgalmának és felhasználásának szabályozása. E téren a Hivatal különösen azt az alapszempontot kívánja érvényesíteni, hogy a veimelés és tárolás irányítása révén minden évszakban elegendő készlet álljon rendelkezésre és a készletek a lehető legigazságosabb szétosztás mellett a legolcsóbb áron kerüljenek forgalomba. A tejbeszolgáltatás mai rendszerének további fenntartása indokolt. Ugyanis az 1948. év nyári és őszi hónapjaiban mutatkozó viszonylagos tejbőség még nem jelenti azt, hogy az ország tejellátása a kielégítő szintvonalat elérte. A tejiparban bekövetkezett államosítások, valamint a tejgyüjtésnek szövetkezeti alapon való újjászervezése, előreláthatólag még hosszú ideig szükségessé teszik a központosított állami igazgatást. Eddig csak Nagy-Budapest tejellátását sikerűit biztosítani. Az 1949. évben azonban céltudatos szervező munkával gondoskodni kívánok az iparvidékek és a vidéki nagy gócpontok, továbbá a tejben szegény ellátatlan városok és községek ellátásáról is. Az ország lakosságának élelmicikkekkel történő általános érdekű ellátásán túlmenőfeg továbbra is szükségesnek mutatkozik a hároméves terv sikeréért, valamint az ország gyors újjáépítéséért dolgozó üzemi munkások központi ellátását minél szélesebb körben és minél eredményesebben biztosítani. Az Országos Közellátási Hivatal ügykörébe új feladatként kapcsolódott be az élelmezési ipar felügyelete, ami szükségessé tette, hogy az Élelmiszeripari Igazgatóságok az Országos Közellátási Hivatal szervezetébe ügyosztályokként beolvasztassanak. Az élelmiszeripari igazgatóságok és ipari központok közvetítésével a Hivatal vette át az élelmiszei iparral foglalkozó állami- és magánvállalatok, valamint üzemek működésének irányítását. Az ország újjáépítésével és a hároméves tervvel kapcsolatban az élelmezési iparra igen fontos feladatok hárulnak. Ezek a feladatok az élelmiszeripar fejlesztése, racionalizálása és tökéletesítése, valamint az élelmiszeripar nyersanyagszükségletének biztosítása, az előállított termékek mennyiségének fokozása, továbbá azoknak az ellátatlan lakosság között történő szétosztása. További nagyjelentőségű újabb és terhes feladatot ró a Közellátási Hivatalra az alispáni hivatalok által eddig ellátott közellátási munkakör átvétele, amely a közellátási felügyelőségek hatáskörének jelentős kibővítésével jár. Az ország mezőgazdasági jellegéből folyó szükségesség, hogy a közszükségletek kielégítése mellett a mezőgazdasági termékekből elegendő készlet álljon export célra