Állami költségvetés - 1949

Földmívelés és közellátás - Földmívelésügyi minisztérium

rendelkezésre. Az Országos Közellátási Hivatal készletgyüjtő tevékenységét a lehetőséghez képest minden exportképes élelmicikkre, valamint az élelmiszeripar félkész és készáruira is kiterjeszti. Az eddig elért eredmények indokolják, hogy a közellátási igazgatás keretében kiépített szervezet továbbra is fenntartassék. Megállapítható ugyanis, hogy többek között a cséplés, illetőleg a beszolgáltatás és a malmok ellenőrzése nélkül a lisztforgalom, a vágóállatok forgalmának hatósági irányítása nélkül a hús- és zsíradékellátás, a tejforgalcm állandó ellenőrzése nélkül pedig a népegészségügyi szempontból nagy fontosságú tej- és tejtermék ellátás nem biztosítható. A fentiekben érintett feladatok és törekvések felmérése után, figyelembevéve a Hivatal költségvetésének 65,781.240 Ft kiadási főösszegét, megállapítható, hogy az Országos Közellátási Hivatal 1949. évi költségvetési előirányzata az általános takarékossági irányelvek szemelőtt tartása mellett készült el. Nem változtat ezen a téren az sem, hogy e kiadási főösszeggel szemben csak 3,300.000 Ft bevétel szerepel, aminek a magyarázata az, hogy az országos élelmiszerjegyrendszerrel kapcsolatban kiadásra kerülő közellátási jegyek és utalványok térítési díja címén 48,000.000 Ft-ot az elmúlt évektől eltérően ezúttal a 3 alcím alatt (Országos Közellátási Jegyközpont) költségvetésében irányoztam elő. A 900/1948. Korm. számú rendelettel Országos Közellátási Jegyközpont elnevezés alatt központi szervezet létesíttetett a közellátási igazgatással összefüggő nyomtatványoknak, a térítésdíjas közellátási jegyeknek és utalványoknak központi előállítására és az ellátatlan, illetőleg önellátó fogyasztók között az ország egész területén szétosztására. Az Országos Közellátási Jegyközpont hatáskörébe tartozik a kereskedők, iparosok által beváltott közellátási jegyszelvények és az egyes közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványok elszámoltatása, a központi ellátásba vont üzemek, beszerző csoportok és intézmények részére adott áruellátmányok felhasználásának ellenőrzése, továbbá az adrgolás alapjául szolgáló közellátási jegyek beváltott szelvényeinek az üzemek (vállalatck) útján való elszámoltatása. Hatáskörébe tartozik még a 14 törvényhatósági jogú városi és 25 vármegyei jegyközponti kirendeltség ügyvitelének közvetlen irányítása és ellenőrzése. A Jegyközpont intézi az ország egész területén fogyasztásra kerülő liszt felhasználásának, úgyszintén a világító petróleum rendeletszerű szétosztásának ellenőrzését, illetve elszámoltatását. Az Országos Közellátási Jegyközpont további feladata országos viszonylatban a vágóállatforgalom lebonyolításához szükséges nyomtatványok és utalványok kiadása, elszámolása és az ezzel kapcsolatos térítési díjak beszedése. Ez az országos szervezet látja el a cséplési munkálatokkal összefüggő, valamint a terménybeszolgáltatással és a gazdák elszámoltatásával kapcsolatos munkálatokhoz szükséges kezelési és szigorú számadású nyomtatványok előállítását, ezeknek szétosztását és elszámoltatását. Üj feladatként az Országos Közellátási Jegyközpont hatáskörébe utaltatott a fogyasztóknak két ellátási csoportba sorolása következtében az élelmiszerjegyek után fizetendő árkiegészítés! díj behajtása, a befizetések tételes ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos fellebbezések elbírálása, illetőleg tárgyaltatása a tárcaközi bizottság útján. E széleskörű közérdekű feladatok ellátásának biztosítása érdekében a 3 alcím alatt az 1949. évben felmerülő kiadások fedezetéül összesen 21,308.500 forintot irányoztam elő. Ennek az összegnek ellensúlyozására szolgál 48,000.000 forint bevétel, amely teljes egészében a térítési díjkötelezettség mellett szétosztásra kerülő közellátási jegyek és utalványok eladásából származó befizetésekből származik. A gazdasági felügyelői és a gazdajegyzői szolgálat látja el az általános mezőgazdasági igazgatásban felmerülő mindazokat a feladatokat, amelyekre külön szakigazgatási ágazat nincs. A magyar mezőgazdaságban a felszabadulás után döntő változás következett beA földreform az egyházi és világi nagybirtokokat a nincstelen parasztoknak és gazdasági cselédeknek juttatta. Az így keletkezett kisparaszti gazdaságok irányítása, támogatása, valamint a szövetkezeti gazdálkodás megszervezésének elősegítése rendkívül nagy és egyre bővülő feladatokat rónak a gazdasági felügyelői és gazdajegyzői szolgálatra. Ezért a gazdasági felügyelők és gazdajegyzők létszámát olyan arányban kellett növelni, amint azt a felsorolt nagyjelentőségű feladatok sikeres ellátása megköveteli. A munkaügyi felügyelet fenntartásával és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének támogatásával a mezőgazdasági termelést és a gazdasági munkaközvetítést kívánom továbbfejleszteni. Ezzel kapcsolatban gondoskodtam a paraszti töoiegszervezetek eredményes munkásságának biztosításáról is.