Állami költségvetés - 1946-1947
Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1946/47. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
31 Az iparügyi költségvetés rendes körülmények között látszólag száraz adatok csoportosítása szokott lenni, amely általában a tárca szükségleteit tükrözi és felsorolja azokat a programm-pontokat, amelyek ezeket a szükségleteket életrehívták, A mostani költségvetés annyiban különbözik elődeitől, hogy éles cezúrát jelent a múlttal szemben, korszakot zár le és korszakot nyit meg, lezárja a háborús célok szolgálatába állított iparpolitika időszakát és megnyitja a demokratikus fejlődés epocháját az ipar vonalán is. Az iparügyi minisztérium már az elmúlt másfél év alatt, amikor pedig még szigorú határok közé szorított költségvetés nélkül volt kénytelen dolgozni, minden erejével igyekezett lerakni ennek az új fejlődésnek az alapjait. A teljes anarchiából sikerült megfelelő szervezett állapotot kialakítania és lépésről-lépésre kezébe vette azokat az eszközöket, amelyek számára az ipari közigazgatás mellett az iparpolitika, termeléspolitika és ipari szociálpolitika irányítását biztosítják. A minisztérium tehát á múlttal szemben lényeges újabb feladatokat vállalt, mégpedig igen nehéz időkben, amikor a normális munkakör betöltése is óriási nehézségekkel járt volna. Amellett az új munkakört új szellemmel is megtöltötte, amely merőben különbözik attól az irányvonaltól, amely a régi rendszernek sajátja volt. A mostani költségvetés u. n. szanálási költségvetés valójában, tehát nem jellemezheti híven a minisztériumra háruló súlyos feladatok egész tömegét. Szigorúan csak annyit szorítottam bele, amennyit a mai gazdasági viszonyok az előirányzat évére megengednek. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a legkisebb mértékben is elhanyagolnók azokat a célokat, amelyeket a magyar ipar talpraállítása, újjáépítése és fejlesztése, közérdekű működésének biztosítása, szociális szellemmel való telítése érdekében magunk elé tűztünk és amelyek mintegy folytatását jelentik az eddig végzett munkának. Ez a munka volt ugyanis az, amelynek révén sikerült a káoszból rendet teremteni, az ipar fontos termelő egységeit újra munkába állítani, a széntermelést megduplázni, 13.000 vasúti kocsit újra a közlekedés rendelkezésére bocsátani, több fontos híd felépítését elvégeznünk, az itthon fellelhető nyersanyagkészleteket felkutatnunk és megfelelően elosztanunk, külföldi megállapodások révén egyéb fontos nyersanyagokat behoznunk, a munkafegyelmet megjavítanunk, a munkásság ellátását a körülményekhez képest biztosítanunk, üzemi bizottságokat szerveznünk és azok munkakörét tisztáznunk, a bányák államosítását végrehajtanunk, egyéb államosítási folyamatokat előkészítenünk és sok egyebet megtennünk, amelyek az ország gazdasági újjáépítése szempontjából alapvetően fontosak. Természetesen ennek a munkának fonalát a legkevésbbé most volna időszerű elejteni, amikor a pénz értékállóságát kívánjuk biztosítani. A szanálás legerősebb pillére az ipari termelés és így éppen az iparügyi minisztérium az, amelyre — kibővült feladatköre révén — a legtöbb tennivaló háramlik. A tárca 1946 47. évi előirányzatának összeállításánál az általános gazdasági és pénzügyi helyzetre való tekintettel a kiadásokat a legmesszebbmenő takarékosság szemelőtt tartásával irányoztam elő.
