Állami költségvetés - 1946-1947
Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1946/47. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
32 Mint iparügyi miniszternek kötelességem, hogy a kormány általános gazdaságpolitikáját az iparban is érvényrejuttassam. Ezt a kötelességemet azonban csak akkor teljesítem helyesen, ha a termelésen és értékesítésen kívül a szociális szempontok megoldását is minden erővel elősegítem és az ipari árszínvonal alakulását állandóan figyelemmel kísérem. Az ipari termelést egyetemes közgazdasági érdekek irányítják, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a magyar ipart elsősorban jóvátételi kötelezettségeinek teljesítésére állítsuk be és csak másodsorban vegyük figyelembe a külföldi és belföldi piac érdekeit. Szorosan kapcsolódik a termelési és értékesítési kérdésekhez az anyag és ár kérdése. Ezeknek a problémáknak szakszerű kimunkálását és végrehajtását az Anyag- és Árhivatal végzi el. Ipari termelésünk fejlesztése érdekében fokozottabban kívánok foglalkozni az ipari kutatásokkal és kísérletekkel, valamint olyan új ipari eljárásokkal, amelyek nyersanyag kincseink felkutatásával, feltárásával kapcsolatban a nyersanyagoknak fokozottabb vagy célszerűbb felhasználására irányulnak. A gyártás céljait szolgáló nyersanyagokat az anyaggazdálkodás keretében kívánom felhasználni. Ugyancsak ide tartozik a meglévő készletek és a mutatkozó szükséglet nyilvántartása, a hulladékanyag gazdálkodás, a zárolt készletek felszabadítása és általában az ipari anyaggazdálkodással kapcsolatos összes közigazgatási feladatok ellátása. A magyar gyáriparnak fő feladatai megvalósításához az eddigi tapasztalatokon messze túlmenő állami irányításra és segítségre van szüksége. Ezek a feladatok, amelyeket jóvátétel, újjáépítés, export és a lakosság iparszükségletének kielégítésében jelölhetek meg, olyan megterhelést jelentenek, amelyek *az eddigi gazdálkodási és ellenőrzési módszerekkel maradéktalanul nem valósíthatók meg. Ezért szükséges a termelést olyképen irányítanom, hogy a feladatok lehetőleg egyenlően terheljék az egyes ipari szektorokat, valamint azon belül az egyes gyárakat. Szigorú műszaki ellenőrzéssel kívánom elérni, hogy minden egyes gép a legcélszerűbben legyen kihasználva és minden egyes anyag a legmegfelelőbben feldolgozva. A cél érdekében biztosítottam a gyárak közötti összeműködést és így az egész ipart egy termelő egységként tudom irányítani. A harmonikus termelés biztosítására működnek felügyeletem alatt a termelési bizottságok és a Termelési Tanács. A termelési bizottságok, amelyek a szakmai érdekképviseletek és a szakszervezetek küldötteiből, valamint a minisztérium képviselőiből állanak, a teljesítmény normák meghatározását és ellenőrzését hajtják végre,"^másrészről ellenőrzést gyakorolnak a gyárak termelése és teljesítménye felett. Működésük alapján meg fognak szűnni mindazon visszásságok, amelyek a békebeli teljesítményelérést gátolták, másrészről mélyreható racionalizálással elő fogják segíteni a magángazdaság szanálását és ezzel az egész gazdasági élet megerősítését. A termelési bizottságok felügyeleti és irányító szerveként működik a Termelési Tanács, amely a bizottságok feladatait megszabja és azokat elvi utasításokkal látja el. Bauxit és timföld termelésünk, alumínium és ásványolajiparunk gazdasági életünk egyik legjelentősebb pillérei. Bár a háború itt is súlyos nyomokat hagyott, a régi kapacitást megközelítőleg már elértük. A nyersanyaghelyzet javulásával már nem csak jóvátételre, hanem export célokra és belső szükségleteink részbeni fedezésére is fogunk tudni termelni alumíniumot. A Szovjet-Unióval kötött gazdasági egyezmény az ásványolaj-és bauxittermelésünk, valamint a timföld-és alumíniumgyártás fokozását is szolgálják. Ezek közül két olajtársaság mindegyikének magyar részvényei tárcám birtokában vannak,
