Állami költségvetés - 1942
Kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEM-ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1942. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
22 szakkönyvsorozat, amely a kereskedők részére szükséges közgazdasági és jogi tudnivalókat tartalmazza. Ennek a sorozatnak a fejlesztésére különös gondot kivánok fordítani. Fokozott gondot kivánok fordítani a keresztény kereskedelem megerősítésére és különösen a kereskedők hitelellátására. Ebben a vonatkozásban a múltban megkezdett munkát folytatni kivánom. A tárcám ügykörébe utalt ipari foglalkozások színvonalának emeléséről is gondoskodni kivánok és e célból megfelelő számú mintaműhelyt és ipari tanfolyamot szervezek. A külkereskedelem terén a mindinkább súlyosbodó nyersanyagbeszerzés fokozott feladatokat hárit tárcámra. Az európai helyzet alakulása a nyersanyagbeszerzés szempontjából fontos tengerentúli gazdasági kapcsolatainkat elvágta s ezért különös jelentőséget nyer elsősorban a szomszédos országokkal való külkereskedelmi kapcsolatok fokozottabb kiépítése. Kereskedelempolitikai törekvésünk a jövőben is mindinkább odairányul, hogy kivitelünk ellenében minél nagyobb mértékben biztosítsuk a hiányzó nyersanyagok, félgyártmányok és közellátási cikkek külföldi beszerzését. Külön feladatot jelent a kereskedelempolitikai megállapodások végrehajtása, az ezekben biztosított beszerzési lehetőségek kihasználásának, valamint a behozatali és kiviteli kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A behozatal oldalán fokozódó jelentőséget nyert a behozatal mennyiségi ellenőrzése, ami gyakorlatilag a behozatali engedélyezési eljárások utján történik. Ez az eljárás, amelynek során nemcsak az egyes államokkal kötött kontingensmegállapodásainkra, hanem a súlyosbodó nyersanyag nehézségek miatt a közellátás szempontjaira is mind fokozottabb figyelemmel kell lennünk, természetszerűleg ugyancsak nagy mértékben növeli a külkereskedelem irányításával foglalkozó szervek munkáját és így különösen a vezetésem alatt álló tárcáét, amelyre a behozatali engedélyek elbírálásának feladata hárul. Az idegenforgalom fejlesztésének fontossága évről-évre fokozódik. Jelenlegi idegenforgalmunk a háborús viszonyok következtében külföldi viszonylatban nem számottevő, ezért a belső vándorforgalom kiépítésére fektetem a fősúlyt. A belső vándorforgalom fejlesztése az ország megnagyobbodásával nagyobb feladatok elvégzését kivánja meg. Nagy súlyt helyezek arra, hogy a megnagyobbodott ország területének azok a helyei, amelyek akár történelmi, vagy kulturális tekintetben, akár üdülési és gyógytényezőik révén, vagy turisztikai szempontból idegenforgalmi értékűek, olyan helyzetbe jussanak, hogy azok a vendégforgalom követelményeinek megfelelően láthassák el a közönséget. A turisztika legjelentősebb helyein sportszállókat kivánok épiteni, a turistamenedékházak létesítését pedig támogatással fogom előmozdítani. A magyar ifjúság részére a visszatért erdélyi területek természeti, történelmi és kulturális helyei megismerésének megkönnyítésére tervbevettem az ország nagyobb városaiban — ugyanugy, mint már a múltban — higiéniával berendezett olcsó elszállásolási lehetőségeket nyújtó turista- és diákszállók létesítését. A hazai nyaralás mozgalmába a magyar falut az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség utján kivánom hathatósan bekapcsolni. A közlekedés terén megemlítem, hogy a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken a hiányzó vasutvonalak pótlására szükségessé vált ideiglenesen autóbusz és tehergépkocsi járatok bevezetése, amelyeket 1940. év őszétől kezdve a MÁVAUT, illetőleg a MATEOSZ lát el.
