Állami költségvetés - 1936-1937
Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterium - INDOKOLÁS A KERESKEDELEM- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1936/37. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
22 az 1935. évi július hó l.-jével az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi, végül a vallás- és közoktatásügyi tárcák részére történt szétosztásakor — tárcám 1935/36. évi költségvetési keretének megállapítása! Az e kereteken felépült 1936/37. évi költségvetési előirányzat összeállításánál az általános gazdasági és pénzügyi helyzetre való tekintettel a kiadásokat a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartásával a következőkben irányoztam elő : A személyi természetű kiadások az előző évben — az iparügyi minisztérium kiválása után — megállapított 5,311.080 P-vel szemben az 1936/37. évi előirányzatban 5,209.960 P-t tesznek ki, ami 101.120 P csökkenést jelent. Az 1935/36. évi megosztott költségvetésben tárcám személyzeti létszáma 1.747 volt, viszont az 1936/37. évre a személyzet létszáma 1.669, tehát a létszám 78 fővel csökkent. A dologi és átmeneti természetű kiadásokat igyekeztem a lehetőséghez képest csökkenteni, de ezzel szemben egyes szükségletekről fokozott mértékben kellett gondoskodnom, mert ezt a l^özlekedésügji, gazdasági és szociális szempontokat szem előtt tartva, egyes szükségletek egyenesen megkövetelik. Ezek között, mint legfontosabbat csak az állami közutakat említem fel, amelyeknek fenntartására szolgáló összeget lényegesen emelnem kellett. A dologi és átmeneti természetű kiadások az 1935/36. évre a különválás után megállapított 17,707.470 P-vel szemben, az 1936/37. évre 19,746.490 P-t tesznek ki, vagyis 2,039.020 P emelkedést mutatnak, amely többletből magára az útfenntartásra 530.000 P esik. A beruházásoknál az emelkedés a szétosztás után itt maradt 11.480.400 P előző évi összeggel szemben 1,705.150 P-t tesz ki. ami főként a budaörsi repülőtér építésével áll összefüggésben. Budapesten ugyanis a városhoz közel lévő és világvárosi szinten álló repülőtér építését tovább halasztani nem lehetett, mert a nyugati államok kelet felé irányuló repülő forgalmának lebonyolítására a mátyásföldi repülőtér úgy fekvésénél, mint technikai felszerelésénél fogva már egyáltalán nem felelt meg és ez a körülmény azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy fontos légijáratok, amelyek eddig Budapestet útba ejtették, hazánkat elkerülnék. Az egyes kiadási csoportok szerint tehát a csökkenés a személyi járandóságoknál 101.120 P, a dologi és átmeneti természetű kiadásoknál viszont 2,039.020 P, a beruházásoknál pedig 1,705.150 P az emelkedés. Végeredményképen tárcám 1936/37. évi előirányzata az előző évivel szemben, a nyugellátások nélkül 3,643.050 P emelkedést mutat. A bevételek pedig 928.070 P-vel emelkednek. A kereskedőnevelésre első izben sikerült a költségvetésben hitelkeretet biztosítani. Részletes terv gondoskodik arról, hogy ez a habár szerény összeg a kereskedői pályára lépő új nemzedék nevelését olyképen támassza alá. hogy a nemzethez hű, megbízható, európai látókörű és minden tekintetben a mai kor színvonalán álló ismeretekkel bíró kereskedők neveltessenek. Módot fogok találni a rendelkezésemre álló összeg felhasználásával arra is. hogy a hosszabb ideje szolgáló kereskedelmi alkalmazottaknak, valamint a hatáskörömbe tartozó iparokban hosszabb ideje dolgozóknak megfelelő jutalmakat adhassak. A kereskedelempolitika irányítása szempontjából a külkereskedelmi hivatal tárcám alá osztatott be. A vezetésem alatt álló minisztérium külkereskedelmi osztálya a kereskedelempolitikai akciók előkészítésére
