Állami költségvetés - 1936-1937
Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1936/37. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ
r 27 szervezkedés számos bonyolult kérdésének megvilágításában. Ugyané célból támogatok minden törekvést, mely racionálisabb munkamenetek bevezetése révén lehetővé teszi azt, hogy a termelési költségek és ezek kedvező alakulása esetén később az árak is lemorzsolódjanak. A racionalizálási mozgalom nem kizárólag technikai kérdés. A technikai racionalizáláson kívül, melynek keretében elsősorban a szabványosítás tölt be nagyfontosságú feladatkört, a közgazdasági racionalizálásra is igen nagy súlyt kell helyezni. Ennek a közgazdasági megfontolásokból kiinduló, észszerűbb termelésre irányuló gazdaságpolitikának egyik legfontosabb feladata az, hogy az egészséges ipari szervezettség hatékony kiépülését minden eszközzel előmozdítsa. Nem nézhetjük ugyanis tétlenül azt, hogy olyan tőkeszegény országban, mint hazánk, a meglevő nemzeti tőkét gyakran nem a racionális termelés elveinek megfelelő módon használják fel. Az ipari szervezés helyes irányítása érdekében javaslatot fogok a törvényhozás elé terjeszteni az ipari vállalatok létesítésének és kibővítésének korlátozásáról, valamint az ipari szövetségek alakításáról. Iparunk erőtényezőinek egészségesebb és észszerűbb érvényesülése szükségessé teszi az ipari vállalkozásoknak a vidéki ipari gócpontokon való letelepedését. Ennek előmozdítása céljából gondot fordítok arra, hogy a jövőben az ipar csak akkor részesüljön állami kedvezményekben, ha telephelyei megválasztása alkalmával ezt a szempontot érvényesiti. Az észszerűsités irányában fekvő intézkedések sorában rá kívánok mutatni arra a munkálatra is, mely a közszállitásoknál alkalmazandó általános, részletes és különleges feltételek modernizálását célozza. • Állandó gondoskodásom tárgya az ipar nyersanyag- és energiaellátásának kérdése. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel karöltve mindent elkövetek abból a célból, hogy exportunk ellenértékeképen befolyó devizákkal iparunk nyersanyaggal történő zavartalan ellátása biztosittassék, ezenkívül törekvésem arra is irányul, hogy iparunk a hazánkban fellelhető nyersanyagokat mennél hatékonyabban felhasználja. A hazai nyersanyag felhasználásának természetesen vannak határai. Mégis a gondozásomra bizott érdekek szempontjából a bányászati kutatás révén nemcsak a földgáz- és olajkészletek feltárására törekszem, hanem mindent megteszek az ország területén található és hasznosítható összes ásványi anyagok (pl. bauxit, fouller föld, kaolin, stb.) eredményesebb felkutatására is. A külföldről behozandó nyersanyagok megszerzéséhez szükséges devizák előteremtése végett viszont támogatom iparvállalatainknak külföldre irányuló kiviteli tevékenységét, hogy a külföldi piacokon elfoglalt helyzetüket necsak tarthassák, hanem pozícióik határait lehetőleg ki is terjeszthessék. Az export támogatásának előnyös hatását a nyersanyagellátás zavartalan biztosításán kivül érezni fogjuk az ország belső foglalkoztatási viszonyainak megjavulása terén is. Tudatában vagyok annak, hogy az energiagazdálkodás terén számos tennivaló van. A villamosenergia árának csökkentése, a szén nemesítésére irányuló kísérletek támogatása, a tüzelőberendezéseknek hazai szenek tüzelésére való átalakítása ós az elektrifikálási programmnak különösen a meglévő vállalatok közötti technikai együttműködés (kooperácio) létesítése utján kevéssé rentábilis területekre kiterjesztése, mind olyan feladatokat jelentenek, amelyeket tárcám a közel jövőben igyekezni fog a megvalósítás útjára segíteni. Szükségesnek mutatkozik a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 4*
