Állami költségvetés - 1936-1937

Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1936/37. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

26 miniszter ügykörébe tartozó ügyet szabályoz, az elsősorban érdekelt miniszter a másik miniszterrel egyetértve adja ki. Ha jogszabály valamely ügyben az érdekelt miniszterekkel egyetértő határozás 'Vagy intézkedés jogát állapítja meg, az iparügyi, illetőleg a kereskedelemés közlekedésügyi miniszter érdekeltségét a rendeletben meghatározott ügykör szerint kell megállapítani. Az ügyköröknek a rendeletben megállapított szétválasztása szerint eljárásra illetékes iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter közreműködésével, az eljárásra illetékes kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter pedig az iparügyi miniszter közreműködésével határoz, illetőleg intézkedik : 1. az Országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács, a csődönkivüli kényszeregyezség és hites könyvvizsgálat ügyeiben, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák, valamint az Országos középitési tanács szervezeti ügyeiben ; 2. ha a határozásnál vagy intézkedésnél a másik miniszter ügykörébe eső vállalat is érdekelt, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások (kartelek), az árszabályozás, valamint az aukciók, kiállítások, nemzetközi vásárok ügyeiben; 3. ha a határozás vagy intézkedés tárgya egyfelől az iparfejlesztés, a közszállitások és hazai beszerzés kötelezettsége, avagy a bányászat ügyével, másfelől egyben a külkereskedelem (külföldi értékesítés), kereskedelem- és vámpolitika, vagy a közutak és a belső vámok ügyével is kapcsolatos. A harmadik bekezdésben emiitett közreműködés módozatait az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg." A két minisztérium hatáskörének az emiitett rendelettel történt megállapítása a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően egyes kérdésekben esetleg még változás alá eshetik. Erre a törvény kellő felhatalmazást ad. Az iparügyi tárcának ez az első önálló költségvetése, ezért szükségesnek tartom a tárca feladatkörének ellátását és jövőbeni célkitűzéseit részletesen ismertetni. Tevékenységem a tárca keretében főként két irányban halad : egyrészt termeléspolitikai eszközökkel a sok nehézséggel küzdő magyar ipar, bányászat és energiagazdálkodás megsegítésére, másrészt szociálpolitikai téren a munkavállalók helyzetének kedvezőbbé tételére törekszem. Iparunk helyzete az 1932. évi mélypont óta javulóban van. E javulási folyamat különösen a termelő eszközöket előállító iparágak terén érezhető, de vannak jelek, melyek arra mutatnak, hogy a fogyasztási javakat előállító iparágakban is növekvőben van iparunk foglalkoztatása. A változó gazdasági viszonyoknak hű képét adja az áralakulás. Éppen ezért, miként a romló konjunktúra idején, úgy a javuló gazdasági viszonyok közepette is fokozott erővel figyelemmel kell kísérni az ipari árak alakulását; enélkül lehetetlen az ipari termelési politikát megfelelően irányítani. Felfogásom szerint gazdasági életünknek arra kell törekednie, hogy a magánvállalatok rentabilitása, az árszínvonal indokolatlan megingatásával lehetőleg ne csökkentessék, viszont a leromlott vásárló erejű fogyasztók és ezeknek sorában kivált a gazdaközönség érdekében meg kell akadályozni minden gazdaságilag nem indokolható áremelkedést. Miként a múltban történt, úgy a jövőben is igénybe kívánom venni a kartelbizottság és az árelemző bizottság munkásságát, mely bizottságok mar a múltban is igen értékes tevékenységet fejtettek ki az áralakulás és az ipari