Állami költségvetés - 1936-1937

Iparügyi minisztérium - INDOKOLÁS AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM 1936/37. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ

25 Az iparügyi minisztérium felállítását az 1935 : VII. t.-c. rendelte el. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott 7.500/1935. M. E. számú kormányrendelet az iparügyi miniszter ügykörét az alábbiakban állapítja meg : „Az iparügyi miniszter jár el a kereskedelemügyi miniszternek a rendelet hatálybalépésekor fennálló, alábbi ügyköre tekintetében : 1. az ipari és iparszerű termelés (iparfejlesztés, ipari érdekképviseletek, ipari szakoktatás, stb.) ügyeiben ; 2. az ipari közigazgatás ügyeiben az árut termelő, anyagot feldolgozó vagy megmunkáló vállalatokra, továbbá a kéményseprésre, a féregirtó és a temetkezési vállalatokra nézve ; 3. a bányászati közigazgatás ügyeiben ; 4. az energiagazdálkodással kapcsolatos ügyekben ; 5. a közszállitások és a hazai beszerzés kötelezettsége ügyében ; 6. az állami vas-, acél- és gépgyárak ügyeiben ; 7. a gazdasági versenyt szabályozó megállapodások (kartelek) ügyében ; 8. a szabadalmi jogvédelem, a védjegy- és mintaoltalom ügyében ; 9. a magasépítés, városrendezés, közműépítés, artézi kútfúrások műszaki ügyeiben ; 10. a mérnöki rendtartás ügyében ; 11. a jelen §. alá eső üzemek körében alkalmazottak védelme (élet, egészség, testi épség védelme, gyermekek, fiatalkorúak, nők védelme, munkabér, munkaidő és munkaszünet, munkaközvetítés, békéltetés stb.), valamint az iparfelügyelet ügyében ; 12. az 1—11. pontok alatt emiitett ügyekkel kapcsolatos hivatalok, intézetek, intézmények ügyeiben, ideértve az Országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács ügyeit, az állami munkaközvetítő hivatal szervezeti ügyeit, valamint a nemzetközi munkaügyi hivatallal kapcsolatos ügyeket is. Az iparügyi miniszter jár el a pénzügyminiszternek a jelen rendelet hatálybalépésekor az állami bányászatra és az állami bányászati kutatásra, a középfokú bányászati szakoktatásra és mindezen ügyekkel kapcsolatos hivatalokra, intézetekre, intézményekre, üzemekre, továbbá az állami érdekeltségű részvénytársaságok ipari (iparszerű) üzemeire, végül az ipari munkaszervezés ellátásával foglalkozó intézmények iparügyi vonatkozású ügyeire fennálló ügyköre tekintetében. Ha az első vagy a második bekezdés rendelkezése alá eső ügyben kisajátításnak van helye, a kisajátítási jogot az iparügyi miniszter állapítja meg. Az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ügykörét egyaránt érintő jogszabályok és ügyek intézésével kapcsolatban pedig az olyan rendeletet, amely az ügyköröknek a jelen rendeletben megállapított szétválasztása szerint mind az iparügyi, rnüid a kereskedelem- és közlekedésügyi IV. ' 4