Állami költségvetés - 1935-1936
Részletezés
45 E táblázat szerint tehát a bevételi előirányzat 7-4 millió P-s többlete az egyes bevételi forrásokból várható összegek közötti számottevő eltolódások eredménye. A bevélelek főcsoportjai közül legjelentősebb emelkedés a forgalmi adóknál mutatkozik. A forgalmi adók előirányzatának emelését az eddigi eredmények indokolják. Ha összegszerűkig nem is, aránylagosan azonban a forgalmi adók emelkedését is meghaladja a vámbevételből várt többlet, ami a külkereskedelmi forgalom alakulása szerint az eddigi eredmények alapján várható. Többé-kevésbbé jelentős többletet lehet remélni egyes fogyasztási adóknál és a dohányjövedék bevételeinél is. Ami a fogyasztási adók egyes nemeit illeti, előreláthatólag emelkedni fog az ásványolajadó bevétel az adótételnek az autóadó leszállításával kapcsolatban végrehajtott emelése folytán; többlet várható a szivarkahüvely- és szivarkapapiradóból, a szeszadóból, a cukoradóból, valamint a villamos fényforrások és elektroncsövek adójából is. Ezzel szemben más fogyasztási adók bevétele változattanul, a söradó pedig némileg csökkentett összegben irányoztatott elő. Kisebb többletet vár az előirányzat a sőjövedék bevételeiből, míg a mesterséges édesítőszerek állami egyed árúságából és az osztálysorsjátékból változatlan összegű bevételt irányoz elő. A közszolgáltatási bevételek között legnagyobb a csökkenés az egyenesadők előirányzatánál. Ez a csökkenés csak részben tulajdonítható az egyenesadó bevételek gazdasági okokból való visszafejlődésének, így a jövedelemadó és a társulati adó előirányzatánál, ellenben a házadónál, melyre a csökkenés legnagyobb része esik, a bevételek visszaesése az épület tatarozásokkal kapcsolatban nyújtott adókedvezmények következménye, amelynek összege 8-- millió P-vel vétetett számításba. A gépjárómüvek közúti adójánál a bevételek csökkenése az adó leszállításának áz eredménye. Ugyancsak jelentékeny mértékben le kellett szállítani az utóbbi időszak eredményei alapján az illetékek előirányzatát, így különösen az okirati illetékek, vagyonátruházási illetékek, továbbá a közigazgatási illetékek és díjak várható bevételeit. A tárcabevételek előirányzata számos részletváltozás eredményeképen 22 millió P-vel emelkedik. A bevételek emelkedése jelentékeny részben az utóbbi években az állam részéről folyósított beruházási és más kölcsönök törlesztéséből áll elő. £[. Állami üzemek. A bevezetöleg emiitett körülmények általában az állami üzemeknél is éreztetik hatásukat. A bevételek visszaesése, mint említtetett, 1933/34-ben megállt s bár lényeges javulásról, különösen a legnagyobb állami üzemnél, az államvasutaknál nem lehet beszélni, a forgalom tekintetében azóta bizonyos javulás egyes viszonylatokban mégis megállapítható, ami végeredményben a bevételek némi emelkedését is maga után vonja. Amint azonban az állami közigazgatásnál, úgy az állami üzemeknél is felmerülnek hovatovább halaszthatatlan felújítási és karbantartási kiadások s a forgalom emelkedése is egyes kiadások emelkedését vonja maga után. Növelik továbbá az állami üzemek kiadásait a deticites állami üzemek hiányainak fedezésére felvett kölcsönök, melyeknek szolgálata új kiadásként terheli az üzemeket. Az állami üzemek eredményeinek elbírálásánál rá -keli mutatni azokra a kedvezményekre is, amelyeket ezek a magyar közgazdaságnak nyújtanak. Az államvasutak
