Állami költségvetés - 1935-1936

Részletezés

46 által a rendkívüli helyzetre való tekintettel nyújtott kedvezmények értéke az előző évi forgalom alapján, a mezőgazdasági és ipari cikkeknél mintegy 20 millió P. A posta, távirda és távbeszélő által nyújtott kedvezmények évi értéke pedig mintegy 3 millió P-re tehető. Az üzemek költségvetési egyensúlya ezúttal sem volt biztosítható s az államvasutak, továbbá az állami vas-, acél- és gépgyárak, valamint a selyemtenyésztés hiányát a többi üzem feleslege távolról sem fedezi. A feleslegek, az egyes üzemeket terhelő nyugellátások figyelembevételével, a következők: a posta, távirda és távbeszélő feleslege 7,365.000 P az állami erdőgazdasági birtokok „ 80.000 „ az állami mezőgazdasági birtokok „ 969.000 „ a postatakarékpénztár „ 10.000 „ a kőszénbányászat „ 161.000 „ Ezzel szemben az államvasutak hiánya 54,012.000 P az állami vas-, acél- és gépgyárak hiánya 11,480.000 „ a selyemtenyésztés hiánya pedig 454.000 „ úgy, hogy végeredményben az állami üzemek hiánya 57,361.000 P. Ennek a hiánynak mérlegelésénél azonban figyelembe kell vennünk, hogy az üzemek kiadási előirányzatából 8-6 millió P beruházás, tehát olyan kiadás, ami vagyonszaporulatot von maga után. Ha az állami üzemek kiadásainak főbb csoportjait tekint) ük és az 1935/36. évi előirányzat adatait az 1934/35. évi költségvetés adataival hasonlítjuk össze, a helyzet a következő: 1934/35. évre 1935/36. évi többlet (+) megállapított előirányzat vagy költségvetés apadás (—) millió p e n gő személyi járandóságok 105-5 105-5 nvugellátások 89-5 90-5 + 1dologi (üzemi) kiadások 187-3 192-3 + 5 • — az üzemeket terhelő állami adósságok . . . . . 11-9 12-7 + 0-8 beruházások . .... 9-9 8-6 1-3 összesen 404-1 409-6 + 55 A személyi járandóságok előirányzata nagyjában változatlan. Az üzemek alkalmazottainak létszáma végeredményben 1.894 fő csökkenést mutat. A munkáslétszám 196 fővel szintén csökkent, mert az állami vas-, acél- és gépgyáraknál .jelentkező 154 főnyi többletet, ami az üzem nagyobb foglalkoztatottsága miatt vált szükségessé, nemcsak ellensúlyozza, de meghaladja a posta, távirda és távbeszélőnél jelentkező 38 főnyi és az államvasutaknál jelentkező 312 főnyi apadás. A személyi járandóságok aránya az üzemek költségvetésében az 1924/25. évi 29%-kai és az 1934/35. évi 26-lVkal szemben ezúttal 25-8%. A nyugellátásoknál a szükséglet, mint a közigazgatásnál, az üzemeknél is emelkedik. ami főként a létszámapasztásnak tulajdonítható.